Kuba, 1964 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1-2. szám

1957 március 13 A Batista-diktatúra ellen harcoló polgári szervezetek egyike — a Forradalmi Diák­tanács — támadást készített elő és valósított meg 1957- ben az Elnöki Palota ellen azzal a céllal, hogy elszigetelje a kegyetlen diktátort és mozgósítsa a népet a hatalom átvételére és a zsarnokság megdöntésére. Azok között a vezetők között, akik túlélték a vakmerő támadást, van Faure Chomón, jelenleg Kuba köz­lekedésügyi minisztere. Mások, s mint José Antonio Echevarria, a diákve­zér, Carlos Gutiérrez, Manoyo és Menelao Momi életükkel fizettek el­határozásukért. A mozgalom három hadművelet­tel kezdődött: az első szerint egy parancsnokság megtámadja az El­nöki Palotát, a második művelet­ en­nek a parancsnokságnak a támoga­tása volt, a harmadik a jelentős szá­mú állandó műsort sugárzó „Radio Relor” adó elfoglalása, hogy a kellő órában elterjesszék Batista ha­lálának hírét és harcra buzdítsák a népet. A parancsnokság, amely megvalósítaná ezt a műveletet, ez­után elfoglalná a havannai egyetem épületét, ahol felállítanák a felke­lők főhadiszállását. A támadás terve A hadműveletet a Palota keletre nyíló kapujának megtámadásával kezdenék el, mivel ez volt az egyet­len hely, ahol utat lehetett­­törni a Palota belseje felé. Az épületet va­lóságos erőddé alakították át, és csak ez az oldala volt sebezhető, mert a látogatók ezen az állandóan nyitott kapun keresztül léptek be a Palotába. A bejáratot egy gépfegy­veres katona őrizte, egyik kezével a félig nyitott ajtón, hogy gyorsan becsukhassa, ha bármi történne. A meglepetést rendkívüli ügyességgel kellett párosítani, hogy az említett őrnek ne legyen ideje becsukni az egyetlen bejáratot. Az őrt le kell ütni és ennek egy szempillantás alatt kell megtörténnie. A kezdő lépésre a spanyol polgárháború ve­terán ex-harcosa, Carlos Gutiérrez vállalkozott, aki kezeskedett az ak­ció sikeréért, így, az egész gépezet működése, összes lehetőségei egyet­len embertől függtek. A második hadművelet az első fe­dezése és támogatása, elfoglalni az Elnöki Palotát környező épületeket, és ezek tetőtorraszáról gépfegyverek­kel lőni a Palota lapos tetejét, ahol az őrség nagyobb része tartózko­dott. Ezzel azt akarták elérni, hogy A harcosok elszállásolása 1957. március 10-én, pontosan azon a napon, amelyen 5 évvel az­előtt a zsarnok egy államcsíny ré­vén kezébe kaparintotta az orszá­got, megsértve az alkotmányos ren­det; a forradalmárok megkapták a beszállásolást, parancsot és elindul­tak a kijelölt rejtekhelyekre. A had­művelet fegyvereit már felállították és éber figyelemmel kísérték a diktá­tor minden lépését. Március 12-én délután 6 órakor kellett Batistának, tudomásuk sze­rint, az Elnöki Palotába lépnie. Hosszabb eszmecsere után elhatá­rozták, hogy ez az óra nem alkal­mas a cselekvésre, egyrészt, mert az éjszaka a támadók ellen lenne, akik nem ismerik ezt a helyet, ahol har­colniuk kell, másrészt pedig így nem jut idejük a másik két hadművelet résztvevőit értesíteni. Várakozás a cselekvés , órájára­ Március 13 hajnaláig lassan tel­tek az órák. Az emberek beszélget­tek a harcról, politikáról, a jövő terveiről, tervekről, melyeket a for­radalomnak kell megvalósítania, a forradalmi igazságszolgáltatás mű­ködéséről, az­ imperialisták beavat­kozásáról Kuba bel­ügyei­be, művé­szetről és más témákról. A nap el­ső sugarainak érkezésével együtt meg kellett várni azt az időt is, amíg a rendőrség visszavonul az El­nöki Palota felé vezető úton épített fabódékból, amelyek segítségével a rendőrség emberei elterelték a for­galmat és megszüntették az éjszakai zajokat, amelyek zavarták a diktá­tor nyugalmát, aki a Palotában aludt. Ezek az akadályok 12 óra kö­rül szűntek meg Az értesítés szerint minden ember vette a fegyverét, a hozzátartozó lö­vedéktárat és a rejtett készleteket, és takaróba burkolva betették egy teherautóba, majd­­ mindenki újból megfogta fegyverét, kigöngyölve a takaróból. Megegyeztek abban, hogy valamennyien zakó nélkül lesznek, 'wommun Batista ne menekülhessen a tető felé és megakadályozzák, hogy az itteni őrség beavatkozzon az épület belse­jében folyó harcba. A kubai Elnöki Palota, a támadás színhelye a támadás AZ ELNÖKI PALOTA ELLEN 3

Next