Külkereskedelem, 1966 (10.évfolyam, 1-12. szám)
1966 / 1. szám - NAPIRENDEN
KÜLKERESKEDELEM X. ÉVFOLYAM 1966. JANUÁR Ármódosítások a KGST-országok külkereskedelmében és JJMA NAPIRENDEN Mint azt a külkereskedelmi vállalatok dolgozói munkájukból közvetlenül ismerik, 1966. január 1-től módosítják a Magyarország és a KGST-országok közötti külkereskedelemben forgalmazott áruk jelentős részének árát. (Egyes KGST-országok szintén 1966. január 1-gyel, mások már egy évvel korábban, 1965. január 1-gyel módosították egymás közt az árakat.) A mostani ármódosítást hosszú előkészítő munka előzte meg. Az árkorrekciók alapjául az 1960—64. évi fő (világ) piaci átlagárak szolgálnak. Ily módon a KGST-n belüli kereskedelemben a világpiaci ármozgások tartós jellegű tendenciáit időről időre figyelembe veszik — az átmeneti spekulatív árhullámzások zavaró hatását ugyanakkor kiszűrik. Az új árak megállapítását a külkereskedelmi vállalatok egymásközt bilaterális alapon folytatott tárgyalásai előzik meg. Bármelyik külkereskedelmi vállalat kezdeményezheti az árak módosítását, amennyiben dokumentálni tudja, hogy az eddigi árak eltérnek az ármódosítás alapjául vett bázisidőszak átlagáraitól. Az ármódosításra irányuló vállalati tárgyalások nagy része még folyamatban van, ezért átfogó kép, végleges elemzés az ármódosításokról csak később adható. Az eddig — a magyar, illetve a partner országbeli külkereskedelmi vállalatok által — kezdeményezett ármódosítások Magyarország és a KGST-országok közti külkereskedelmi forgalom kb. kétharmad részét érintik. Az eddig újonnan megállapított árak nagyobb része alacsonyabb a korábbinál. Így — minthogy az eddigi KGST-árak színvonala általában meghaladta az azonos áruk tőkés világpiaci árszintjét — az új árak összességükben közelítenek a világpiaci árakhoz. Az 1960—64. évi világpiaci átlagárak alakulásának megfelelően (néhány kivétellel), csökkennek a nyersanyag árak a KGST-országok közti kereskedelemben, így például fontos importcikkeink közül egyebek közt a vasérc, nyersolaj, kőszén, kohókoksz, különböző hengerelt acélféleségek és más nyersanyagok árát mérséklik. Nagyjából változatlanok maradnak például a faárak, emelkednek a rézárak stb. A késztermékek új árának megállapításánál azok minősége, korszerűsége nagy szerepet játszik. A megfelelő színvonalon termelt, a vevő minőségi, műszaki igényeit kielégítő feldolgozóipari termékek (gépek, könnyűipari cikkek stb.) árát az eddigiekhez közeli színvonalon alakították ki. Különösen korszerű termékeink — pl. egyes szerszámgépek, portáldaruk stb. — a jövőben az eddiginél magasabb árakon lesznek értékesíthetők. Azoknál a késztermékeknél viszont, amelyek minőségi, műszaki színvonala nem kielégítő és a több éven át változatlanul fenntartott export, illetve importárat megfelelő minőségjavítás és műszaki fejlesztés nem támasztja alá — mind exportban, mind importban az eddigi árakat csökkenteni kell. Néhány — a világpiaci árak színvonalánál kirívóan magasabb — egyéb export és importárat is mérsékeltek. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél az árszínvonal összességében nem változik jelentősen, itt elsősorban azonos termékcsoportokon belül kerül sor az árarányok helyesebb kialakítására. (Minőségi osztályok megállapítása, idényárak rendszerének szélesebb körű kiépítése stb.) A következő hónapokban a külkereskedelmi vállalatoknak a még rendezetlen árviták lezárása feltehetően igen sok munkát ad. Az árváltozások okainak és kihatásának értékelése vállalatonként így csak később történhet meg. Annyi azonban máris megállapítható, hogy a szocialista viszonylatokban a külkereskedelmi árak szerepe és ezzel együtt az ármunka fontossága vállalatainknál az utóbbi 3-4 évben az ármódosítás előkészítése és végrehajtása időszakában jelentősen megnőtt. A külkereskedelmi vállalatok szinte hónapról hónapra növekvő mértékben érzékelik, hogy a szocialista piacon mind a vevők, mind az eladók egyre nagyobb felkészültséggel és egyre szigorúbb mércékkel állnak az árak kialakításához. Annál szembetűnőbb, hogy a jelenlegi belföldi mechanizmus feltételei közt az exportra termelő, illetve az importárukat felhasználó vállalatok ebből a fejlődési folyamatból vajmi keveset érzékelnek. Az ismert elhatározások szerint az új termelői árak széles körű bevezetésére csak 1968. január 1-gyel kerülhet sor. Ezt követően a szocialista piaci árak feltehetően közvetlenül is orientálják majd a termelőket. A külkereskedelmi vállalatoknak azonban addig is célszerű arra törekedniök, hogy belföldi partnereik a szocialista piaci árakról és azok módosításáról megfelelő képet kapjak .