Kurír - esti kiadás, 1991. július (2. évfolyam, 126-148. szám)

1991-07-01 / 126. szám

2 EGY ÚJABB KIMÚLÁS Václav Havel csehszlovák elnök tegnap este a prágai vár­ban mintegy egyórás megbeszélést folytatott Antall Jó­zsef magyar miniszterelnökkel. A felek úgy ítélték meg, hogy a VSZ­PU­ mai tanácskozása - amely megszün­teti a Varsói Szerződést - fontos hozzájárulás lesz a hi­degháború maradványainak teljes felszámolásához és egy új európai biztonsági struktúra kialakításához. Szó esett a találkozón a hét legfejlettebb ipari ország közelgő csúcstalálkozójáról. Csehszlovákia és Magyarország egyaránt azt várja ezektől az országoktól, hogy a Szovjet­uniónak nyújtott támogatásuk módja ne sértse Közép- és Kelet-Európa országainak érdekét. A Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország által tervezett, a Szovjet­unióval megkötendő szerződésben Prága és Budapest ál­láspontja szerint nem lehet elfogadni olyan kikötéseket, amelyek korlátoznák a három ország szuverenitását. KISEBBSÉGI CHARTA Genfben ma kezdődik az a tanácskozás, amelynek vég­eredményeként kisebbségi chartát írnak alá a résztvevő országok kisebbségi és többségi képviselői. Az értekez­lettel új korszak kezdődik az európai kisebbségek em­beri jogainak érvényesítésében. A tanácskozáson má­sok között ott lesznek Magyarország kisebbségi képvi­selői és a határainkon kívül élő magyarok is. BEKERÍTETT TÁBOROK A libanoni hadsereg ma hajnalban bevonult Szidonba, amely a Palesztinai Felszabadítási Szervezet libanoni központja. Szemtanúk beszámolói szerint több ezer katona és egy harckocsioszlop érkezett a dél-libanoni kikötővárosba, és ellenőrzése alá­ vonta azokat az útke­reszteződéseket és barikádokat, amelyeket eddig mo­hamedán milícisták tartottak ellenőrzésük alatt. A had­sereg egy másik alakulata a kikötőtől keletre a palesz­tin gerillák táborait és harcállásait kerítette be. A had­sereg szidoni bevonulása része annak a folyamatnak, amelynek keretében a központi kormány és a hadsereg ellenőrzése alá vonja mindazokat a létesítményeket és területeket, amelyeket eddig a különböző fegyveres csoportok tartottak kezükben. LETARTÓZTATOTT FUNDAMENTALISTÁK Az algériai biztonsági erők letartóztatták annak az ellen­zéki szervezetnek két vezetőjét, amely az országban nem­rég kirobbant zavargások mögött áll. A hadsereg tankjai a főváros köpontjába vonultak és a Nemzeti Gárda mint­egy száz tagja körbevette a fundamentalista Iszlám Üdvf­­ront (FIS) központját. A FIS-hez közelálló források sze­rint biztonsági ügynökök behatoltak az épületbe és letar­tóztatták a szervezet vezetőjét, Abasszi Madanit, aki a múlt pénteken szent háborúval fenyegetőzött a hadsereg ellen. Éjszaka Algírban szórványos lövöldözés volt hall­ható, amely nyugati diplomaták megítélése szerint a leg­hevesebb volt azóta, hogy a FIS által májusban meghir­detett sztrájkok közepette zavargások robbantak ki. ILLUSZTRIS SZOMSZÉDSÁG Bizonyos már, hogy a Sony japán elektronikai óriásvállalat Kölnből a berlini Potsdamerplatz környezetébe helyezi át európai főhadiszállását, ugyanis engedélyt kapott arra, hogy összesen harmincezer négyzetméternyi irodateret lé­tesítsen a német fővárosban. Ha a Sony tervei megvalósul­nak, olyan illusztris szomszédai lesznek, mint a Berlini Filharmonikusok és a szintén költözködő Daimler-Benz. A berlini Sony Centerben kiállítószalonok, galériák és ét­termek mellett esetleg egy hotel is helyet kapna. KATONAKOSZT ÉHEZŐKNEK Az Egyesült Államok négyszázezer adag élelmet szállí­tott Etiópiának az öbölháborúból megmaradt készleté­ből - közölte a Pentagon. További egymillió fejadag tengeri úton tart az afrikai ország felé. A szállítmány, amelyet a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának közreműködésével juttatnak rendeltetési helyére, élel­miszersegélyként szolgál az éhínség sújtotta országban. IRÁN RÁKAPCSOLT Irán bruttó nemzeti terméke (GNP) 10,1 százalékkal növekedett a március 20-án zárult pénzügyi évben - közölte az iráni központi bank vezetője. Az illetékes el­mondta, hogy a tizenkét év óta példa nélkül álló növe­kedés hozzájárult az infláció mértékének a csökkenésé­hez is. Az iráni gazdaság éveken keresztül hanyatlott az 1979. évi iszlám forradalom okozta zűrzavar, az Irakkal vívott nyolcéves háború és a nyolcvanas évek közepén jelentkezett olajárcsökkenés miatt. A 1994 végéig ter­jedő iráni ötéves terv viszont már évi 8,1 százalékos GNP-növekedést irányoz elő. Kjjf Sf 1991. július 1. MARCIPÁNGALÉRIA 1941 - még béke van Ameriká­ban, de már érződik a háború szele. Miközben a New York-iak egymást tapossák, hogy láthas­sák Walt Disney Fantáziáját, és a Kansas City-beli Művészeti Akadémia tanfolyamot indít az ipari üzemek álcázásáról, Wa­shingtonban megnyílik a Natio­nal Gallery. Az első klasszikuso­kat, Michelangelo, Raffaello és Rembrandt festményeit két multimilliárdos adományozza: Andrew Mellon és Samuel Kress. Nincs nagy ünnepség, csupán a tengerészgyalogosok rezesbandája fújja az indulót és az amerikai szenátus káplánja áldja meg az épületet. Az ötvenedik évfordulóra az­tán bepótolták az ünnepségeket, hatalmas hangversenyeket ren­deztek, és Irwin Pacher osztrák mestercukrász marcipánból, cu­korból és tejszínhabból megmin­tázta a National Gallery épületét. Ennél is nagyobb ajándék volt, hogy néhány jeles gyűjtő a múze­umnak ajándékozta kedves képeit: Pamela Harriman Van Gogh „Rózsák” című festményét, a Mellon család Paul Cézanne „Fiú vörös mellényben”-jét, míg Leo Castelli galériatulajdonos Claes Oldenburg „Szarkák” című mű­vétől vált meg a National javára. Mindazonáltal a National Gallery nem elsősorban adomá­nyokkal kíván gyarapodni, ha­nem nagy kiállítások szervezésé­vel és kiállításcserékkel. E kon­cepció atyja az igazgató, John Carter Brown, akinek ősei 1638-ban alapították a Rhode Island-i egyetemet. A most 55 éves Brown gyermekkorában otthonában reneszánsz és ba­rokk mesterművek között ját­szott, és állítólag már igen ko­rán kijelentette, hogy egyszer ő lesz a National­­Gallery igazga­tója. Immár huszonegy éve él­heti álmát. Nemcsak arra büsz­ke, hogy például tavaly a képtár számos alkotással járult hozzá a nagy Tiziano-tárlathoz, amelyet Olaszországban rendeztek, ha­nem arra is, hogy a múzeum elősegítette a Nyugat és a Kelet közötti olvadást olyan kiállítá­sokkal, mint a „Drezda csodái”, vagy az „Orosz impresszionis­ták”. Eltökélt szándéka, hogy az Amerika felfedezésének 500. év­fordulójára tervezett monstre kiállításnak vezérmotívuma az eszmék szabad áramlása legyen. G. N. L. ROCK - SZÁGULDOZVA A ZZ Top együttes tagjai nemcsak mérhetetlen nagy szakállukról nevezetesek, hanem arról is, hogy élnek-halnak a motorokért és a kocsikért. „Ez a mánia szorosan hozzátartozik a rock and roll-érzés­­hez - mondja az aranyásó külsejű Billy Gibbons gitáros. - Úgy nőttünk fel, hogy reggeltől estig Elvis és Chuck Berry dalait hall­gattuk, amelyekben arról énekeltek, hogyan szedik fel kocsijukba a csajokat. Észrevétlenül csúsztunk bele ebbe az érzésbe mi is, úton ismertük meg a szerelmet, az italt, és így írtunk dalokat is.” Természetes, hogy az amerikai trió tagjai gyűjtik a kocsikat - megvesznek régi, már-már muzeális, de vagyont érő típusokat, és aztán új motorral bélelik ki őket. Frank Beard dobos szerint nincsen annál kéjesebb érzés, mint amikor felfedez egy-egy autótemetőben egy roncsot, amit aztán alaposan kipofoz. „Ahogyan a zenében is egyesítjük a modernet a régivel, úgy születnek újjá gépeink is.” Nem véletlen, hogy Gibbons, aki szőrzete miatt sosem visel sisakot, a híres japán szörnyfilm-figura után nevezte el Harley Davidson motorját Godzillának, a sok szerelmi légyottról mesélő csodaautó pedig a Codzilla nevet kapta tőlük. A kocsijárvány, úgy tűnik, nemcsak a zenekart fertőzte meg, ha­nem a ZZ Top rajongóit is: „Gyakran mondják nekem - meséli Billy -, hogy milyen jó a legutóbbi kazettánk. Sosem mondanak le­mezt. Ez is bizonyítja, hogy bennünket útközben hallgatnak.” GNL Rendel a mackódoktor Az egyesült Németor­szágban nagyon sok ember kényszerült állá­sát feladni és valamilyen új vállalkozásba fogni. Különösen a keleti ré­szeken van szükség nagyfokú találékonyság­ra, ha valaki szeretne a nehézzé vált gazdasági viszonyok között is tal­pon maradni. Egészen különös vállalkozásba fogott a müncheni Elke Kraus kisasszony, aki le­mondott jól fizető, ám roppant unalmas és egyhangú postatisztvi­selői állásáról, és meg­nyitotta Németország első játékmackó-klini­­káját. Elke kisasszony, azazhogy Kraus doktor­nő már egészen kicsiny kora óta a mackóbará­tok népes táborába tar­tozott, és úgy gondolta, éppen itt az ideje, hogy valaki a sérült, kopott vagy éppen csak megunt játékállatok segítségére siessen. A maciklinika műtőjé­ben minden páciens visszanyeri egészségét. A doktornő biztos kézzel operál, legyen szó fü­lreparálásról, bundavarrásról vagy éppen szőrmefelfrissítésről. A betegeket elsősorban kis gaz­dáik hozzák magukkal, de már több nagy játékmúzeum is kap­csolatba lépett a kórházzal, így minden remény megvan arra, hogy ez a szokatlan „egészségügyi” létesítmény megszervezze saját mentő- és elsősegély-szolgálatát. V. cs.

Next