Kurír - reggeli kiadás, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-02 / 118. szám

1993. május 2. MAJÁLIS 1 -JE PEEP­ISKEDO sarló és kalapács A boldogult antivilágban május elseje többek között a jelszavak ünnepe is volt. Mindenki ked­vére böngészhette őket, hiszen már egy nappal e jeles ünnep előtt az összes sajtóorgánum lehozta a kántálandó lózungo­kat. A böngészés szabadon vá­lasztott, a kántálás kötelező volt. A világ fordulása, hál’ is­ten, nem öntötte ki a vízzel együtt a jelszavakat is. Az idei népligeti majálison a jelszava­­lógus csupán annyi különbsé­get vett észre, hogy 1993. má­jus 1-jén nőtt a választék, és az irányadó mondatok felhaszná­lási módjában sem korlátozták az ünneplőket. - Kérek egy röplapot - lé­pett az Anarchisták sátrához egy ifjú ember, akinek szája szélén még ott piroslott a nem­rég lenyelt utolsó falat kolbász leve. - Hányat adjak? - csillant fel a cetliosztogató szeme - Egy is elég lesz — vála­szolta a röplapra áhítozó - Csak meg akarom valamiben törölni a kezem. Ami igaz, igaz, jóféle vatta­cukorból, tízforintos paradi­­csomsűrítményes és zöldbor­­sókonzervből, gulyásból volt bőven a Planetárium melletti parkban. Annál inkább híján volt a rendezvény az öblítéses, de még a gravitációs árnyék­­székeknek és a mosakodóhe­lyiségeknek. Nagyot hibázott azonban az ifjú ember is. Ugyanis ha kettőt rendel a röpiratból, a kéztörlés mellett gazdagíthatta volna jelszókész­­letét: „A vörös csillagon és a horogkereszten kívül követel­jük az alábbi önkényuralmi jelképek betiltását is: kereszt, kettős kereszt, szentkorona, a magyar köztársaság címere, pártjelvények, eurocsillagok!”, „Követeljük a teljes vagyoni és erkölcsi kárpótlást a 896 előtti állapotok alapján, és az akkori viszonyok visszaállítását!”, „Több napsütést! Helyi nép­szavazás döntsön az időjárás­ról!” Az anarchisták mellett a ma­gyar Feminista Hálózat sátrán felirat hirdette „A nők elleni erőszak ellen a nők.” Persze a hímnemhez tartozó ifjú embe­rünk szignóját is elfogadták, amikor csatlakozni kívánt a mozgalomhoz. Nem rejtették véka alá másságukat a Mások című lapot kiadó Lambadusok, akik a homoszexuálisok érde­keit védendő jöttek ki a majá­lisra. A Liga fórumát a Plane­táriumban érdektelenség fo­gadta: az emberek inkább a napsütést élvezték, minthogy a fejüket tágíttassák. A népligeti népünnepély munkáspárti peep-show-jára mindössze 10 forint volt a be­ugró. A kukucskáló ezért az összegért vörös színekben pom­pázó, lecsupaszított tiltott gyü­mölcsöt pillanthatott meg: a sarlót és a kalapácsot. Másféle jelképek és jelszavak bukkantak fel a Jurta Színház oldalában. Most derült ki, hogy a nemzeti színű karszalagos­ bőrfejű fiata­lok milyen jól tették, hogy tarra borotválták kobakjukat. A tűző napsütésben csak nevették a hosszú hajú, hajpántjukban margarétát viselő, izzadó neo­­hippiket. Az is kiderült róluk, hogy jó a memóriájuk, hiszen karszalagjukra a Nagy-Ma­­gyarországot ábrázoló rajzra rá­írták: Nem felejtünk! A többség azonban feledé­keny volt. A Népligetben kor­zózó családok, a sörhasukat napoztató papák, a pletykál­­kodó mamák, játék-rádiótele­­fonozó gyerekek láthatóan fe­ledték a munkát, az iskolát, de még a jelszavakat is ezen a porba és melegbe burkolt munkaünnepen. Úgy festett tegnap a Városli­get, mint húsvét vasárnapján a New York-i Central Park, ami­kor az ottani hagyományok szerint először vonulnak ki a zöldbe a nagyvárosi családok. Ám a ligeti majális nem csak a nagy tömeg miatt hasonlított az óceánon túli ünnepségre. Betörtek az amerikai termékek a munka ünnepének piacára: potom 400 forintért nagy mé­retű és színes Miki egér- és Donald kacsa­lufit vehettek a szülők porontyaiknak. A ha­gyományos rózsaszínű luftbal­lon 100 forintba került. Netán a vásározók vastag pénztárcájú közönségre számítottak május 1-jén? Súlyos összeget fizetett az is, aki megéhezett vagy megszomjazott - százért mér­ték a dobozos Coca-Colát. Vi­szont a gusztustalanul habzó csónakázótótól kicsit távolabb, a szakszervezetek sátrainál ol­csó sört mértek. Itt helyben megkönnyebbülni is lehetett, ennek ára ma 15 forint. Az élelmesek e környéken igyekeztek jóllakni is. Legjob­ban az járt, aki megtalálta a BIT, a KISZ és az Ifjú Marxis­ták egybeérő sátrait. Elvtársi és hagymás zsíros deszkát lehe­tett itt szerezni - mindössze tizenkettőért. Műgyűjtőknek nosztalgia-tokajit árultak az aktivisták. Ez meg mi fán te­rem? - kérdezte egy joggin­­gos családapa. Közelebbről megvizsgálva a butéliát, neki is leesett a tantusz. Még a pártál­lami címer ékesítette az üveg nyakát. A pult mögött álló hölgy fölhívta a figyelmet az évjáratra is.­­ Nagyon fontos dátum: 1988! Kora délutánra szinte nem lehetett átvergődni a tömegen. Gondoltam, legjobb lesz, ha sodortatom magam az árral. Ellenállás nélkül tűröm, hogy „elhúzzanak” mellettem a mé­­zeskalácsos-, cukorkás-, sörös-, rágógumis­ pultok. Betéve tu­dom a kínálatot úgyis. Megrö­könyödést egy simléderes sapka okoz csupán, amelyért csaknem kétezer forintot kértek. Ez meg mit tud? - Olyan okos jószág ez, megszólal a gyöngyöm! Húzza a fejébe. Rádiós! Ezek után szinte a legtermé­szetesebben veszem tudomásul, hogy Kovács Tamás kétkezi munkás szódásszifonba való gumitömítéseket árul néhány méterrel odébb. A fekete gu­mikarikák ára hét forint. Állí­tólag nem szűnt meg a hiány­­gazdaság, Kovács bácsi éppen ebből él. Árulja a szifontömíté­seket, dolgozik, még a munka ünnepén is. CS. E. B.B. Újra benépesült a hegyoldal, óriási buli volt a Tabánban Fotó: PETŐ ZSUZSA Megkönnyebbülés tizenötért mm- S' „Micsoda izek!" Fotó: SCHILLER KATA „Foggal húzom el a kocsit" Fotó: KONCZ GYÖRGY Lédáit a légvár Léghajó lezuhanásához riasztották a siklósi mentőket Bere­­mendre, a cementgyári sportpályára. A majálison négy, 6-9 éves gyerek sérült meg. A siklósi rendőrök a helyszínen megállapították, hogy szó sincs léghajóról, viszont nem rögzítették biztonságosan a levegővel töltött, vibráló légvárat. Az erős szél felborította a játékot, 8-10 méter magasra emelte, majd négy gyerek a mélybe zuhant, a salakra. Az alsó tagozatos kisdiákokat a mentők a siklósi kórházba szállították. Vida doktor, a siklósi kórház sebészeti osztályáról el­mondta: két gyereket elsősegélynyújtás után zúzódásokkal hazaengedtek. A harmadikat még több szakorvosnak meg kell vizsgálnia. A legsúlyosabb sérültet, B. K. hatéves kisfiút eszméletlen állapotban szállították a kórházba, később, be­szédzavarokkal, magához tért. Az eddigi vizsgálatok szerint agyrázkódása van. Állapota az esti órákban kielégítő volt SZ. P. F. Megtetszett a menhely A Dankó utcai metodista menhe­­lyen Iványa Gábor lelkész, SZDSZ-es országgyűlési képvi­selő fogadja majd szerdán az oda­látogató II. Erzsébetet, Nagy- Britannia királynőjét. Nyilván már a kapuban várni fog rá. Papi ruhájábant lesz, de kollégái sem öltenek szmokingot, hiszen egy karitatív szervezet munkatársai. Ha a királynő kezet nyújt, akkor természetesen elfogadja, ha kér­dez valamit, nyilván válaszol rá. De ő nem kezdeményezhet. Majd a széles vaslépcsőn felvezeti a küldöttséget az emeletre, ahol katonás rendben sorakoznak a vaságyak. Az ötven személy szá­mára tervezett „első befogadás hajléktalanmenhely” jellegéből következik, hogy vagy lesznek ott hajléktalanok, vagy nem. Hiszen mindig csak egy éjszakára fogad­ják be a rászorulókat. A felújított épületben minden ajtót kissé megnyitva hagynak, ezzel jelzik, szívesen megmutatnák akár az orvosi rendelőt, akár a klubhelyi­séget, akár az irodákat, akár a földszinti fürdőket. Később átkísérik EL. Erzsébetet a szemközti épületbe. Az udva­ron, egy amerikai misszió által épített, de még be nem fejezett „kultúrközpont” előtt várakozhat­nak majd az újságírók. Hátrébb, a hajléktalanok étkezdéjében talál­kozik az uralkodó a budapesti se­gélyszervezetek vezetőivel. Ott lesznek a máltaiak, a johanniták, a reformátusok, az evangéliku­sok, az izraeliták, valamint a vilá­gi alapítványok képviselői. Ez a látogatás nem csak protokolljelle­­gű - magyarázta Iványi Gábor. Célja van, mégpedig az, hogy er­kölcsi támogatást nyújtson a me­todista menhelynek. Az Oltalom Karitatív Egyesü­let, amelynek elnöke a lelkész és képviselő úr, a fővárostól kapta bérbe kilencvenkilenc évre a Dankó utcai ingatlant. A valami­kori mészárszéket, húsüzemet már évtizedek óta senki sem használta. A felújításra eddig kö­rülbelül 40 milliót költöttek. A pénzt magánemberektől, belföl­di és külföldi szervezetektől, a Könnycsepp nevű angol alapít­ványtól és a fővárostól kapták. Különben ez a menhely fővárosi intézmény, már abban az érte­lemben, hogy a tizenöt alkalma­zottját a Fővárosi Önkormány­zat fizeti. Az eddigi adományok­ból még csak az udvar első ré­szében található épületeket tud­ták rendbehozni. Az udvar kö­zépső részén az egykori füstölők úgy állnak, mint akár hatvan­­hetven évvel ezelőtt. Ezeknek a helyén, terveik szerint, úgyneve­zett filléres bútorüzleteket alakí­tanának ki a Szetával közösen. Leghátul pedig, ahol már el­kezdték az épületek átalakítását, helyet kap a rehabilitációs kór­házi osztály, drogambulancia és a szociális foglalkoztató. Még nem lehet tudni, hogy ezeken a helyeken mikor fogadhatják a rászoruló hajléktalanokat. Az angol követség munkatár­sainak, akik kiválasztották a he­lyeket, ahová II. Erzsébet elláto­gat, az tetszett meg, hogy a Dankó utcai menhellyel valami újat kezdeményeztek, olyasmit, ami eddig még nem volt Ma­gyarországon. El tudták fogadni, hogy az átalakításnak csak az el­ső üteme fejeződött be. Talán a királyi látogatás elősegíti a men­hely teljes és gyors elkészültét. K. V. S. Akadályemelés A kormányzat azt javasolja, hogy a jövő évi parlamenti választásokig emeljék öt százalékra azt a szavaza­tarányt, amely a pártok parlamentbe kerüléséhez szük­séges. Ezt Boross Péter jelentette be a belügyi majáli­son. A belügyminiszter hozzátette: a választójogi tör­vény tervezett módosításakor a kormányzat ragaszko­dik majd ahhoz az elképzeléséhez is, hogy lakóhelyétől függetlenül a világ bármely pontján élő magyar állam­polgár választójogot kapjon. A jövő évi önkormányzati választások időpontja Boross Péter szerint nem válto­zik, mivel azt kétharmados törvény szabályozza. Hol vannak a nyilvánosság határai, meddig terjed az állampolgárnak és parlamenti képvi­selőjének a kormány feletti ellenőrzési joga? Ez a kérdés rejlik Haraszti Miklós akciójá­nak mélyén, aki a héten kérte a Miniszterel­nöki Hivatalt: bocsássa rendelkezésére azo­kat a határozatokat, melyek állami vagyont juttatnak az alapítványoknak. Nem addig az, mondta erre a másik szorítóból Kajdi József államtitkár, csóró képviselők csak úgy nem tekinthetnek bele a titokzatos okmányokba, hiszen ők nem a kormány tagjai.­­ Nem lehet egyértelműen állást foglal­ni a vitában, mivel kevés regula hívható le a kérdés értelmezésére - mondja Kuko­­relli István alkotmányjogász.­­ A képvise­lők jogállásáról szóló törvény szerint az ál­lami szervek kötelesek az országgyűlési képvi­selőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosí­tást megadni. Ez a privilégium vitatkozik azzal az autonómiával, mellyel a kormány rendelkezik. A hatalommegosztás elvének itt is érvényesülnie kell, nincsenek totális jogkörök. Ha ezek a határozatok az állami és szolgálati titkokról szóló 87/5-ös tör­vényerejű rendelet hatálya alá esnek, a helyzet egyértelmű, akkor a háromezres, azaz titkos határozatok nem tartoznak a nyilvánosságra. Ha nem, akkor viszont Ha­rasztinak van igaza. Úgy tűnik, mindkét fél a maga javára ér­telmezi a képviselők jogállásáról szóló tör­vény idézett passzusát, éppen azért, mert ez a jogszabály nem elég egzakt. Nem lenne meglepő, ha módosítanák ezt a törvényt, és világosan kijelölnék a titkosság korlátait, azaz a nyilvánosság határait. TOMPA IMRE A TESTŐR NEM CSAK „PEST-ŐR" Regionális központok az ország egész területén Személyvédelem, kvalifikált munkatársakkal, spe­ciális megbízások (gépkocsivezetői, tolmácsi, sze­mélyi titkári) teljesítése Őrszolgálat, fegyveres, eszközös, kutyás védelem, irodaházak, üzletközpontok, raktárak folyama­tos, időszakos védelme Rendezvények, kiállítások teljes körű biztosítása Pénz- és értékszállítmányok fegyveres kísérete, őrzése, trezorszolgáltatás Magánnyomozás, információszolgáltatás Központ: 1033 Budapest, Szentendrei út 89. Tel.: 168-6619,250-1626,250-0634 Fax: 168-6619 HATÁRON INNEN 3

Next