Kurír - reggeli kiadás, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-01 / 177. szám
1993. július 1. Kapjuk vagy adjuk? Kereskedőként adjuk, vevőként azonban kapjuk. Nem másról van szó ugyanis, mint a mától érvénybe lépő nyugtaadási kötelezettségről, magyarul a számláról. Mert mától a számla mindenekelőtt, sőt mindenekfölött. Kaphatjuk közértben, zöldségesnél, piacon, utcán a fagylaltárustól, taxiban, étteremben, italüzletben, vízen, földön vagy levegőben. Az idén elfogadott jogszabály pontot tett az eddigi számla körüli rendetlenségre, kötelezővé tette a nyugtát, így aztán senkinek sem fájhat a feje, a vásárló kifejezetten jól jár, ha kell, bizonyíthat, az APEH pedig újfent ellenőrizheti az ellenőrizhetetlen jövedelmeket. Szóval a kecske is meg a káposzta is... A kereskedők azonban valószínűleg nem felhőtlen örömünnepként élik át az új helyzetet. Persze, sokunkkal előfordulhatott, hogy akkor is kaptunk számlát, ha nem is kértünk. Kézzel írottat vagy éppen pénztárgépes blokkot sorszámmal, adóigazgatási számmal. Mától megszűnik az esetlegesség, számlánkat, blokkunkat, nyugtánkat a vásárolt áruval együtt kapjuk meg. Csodálkozni akkor sincs okunk, ha mindez az utcai fagylaltvásárlásnál vagy a piacon történik. A számlaadás a mezőgazdasági kistermelőket is érinti, hiszen ha kereskedelmi tevékenységnek minősül az eladás, számlát adni kell. Abban az esetben viszont, ha egy kistermelő, mondjuk kertje végében, a felesleges néhány kiló gyümölcsöt adja el szomszédnak, barátnak, ismerősnek, nyugta már nem kell. Az APEH tegnapi sajtótájékoztatóján többek között azt is megtudhattuk, indokolt esetben - szociális vagy egészségügyi helyzet miatt - az adóhatóság felmentheti a kötelezettség alól az egyéni vállalkozót. A mentesítés addig áll fenn, míg az említett helyzet meg nem változik. Mulasztás esetén a vállalkozó első alkalommal tizenhatezer forintot, utána minden egyes alkalommal ötvenezer forintot köteles fizetni. Társaságokat, intézményeket, vállalatokat százezer forint bírság befizetésére kötelezhet. Szóval nem árt figyelni, hiszen nem mindegy, hogy kapjuk vagy adjuk. (ESZBÉ) tközi információ A Berlin étteremben július 15-től össze lehet kötni a kellemest a hasznossal. A Magyar Hitelintézeti Alapítvány ugyanis a gyomornedveknek is kedvezve kívánja meggyorsítani a honi privatizációt. Villa- és kanálzörgés, pohárcsengés mellett, evés közben a számítógépes operátor is „megindul”. Legalábbis ezt garantálják az alapítvány képviselői, akik az ÁVÜ Rt.-ről, az önkrományzatokról, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetről, pénzügyi és banki információkról, média- és sajtóberkekről és a jog tekervényes útvesztőiből adnak információt a vállalkozni vágyónak. Nem telik bele harminc perc, egy első osztályú Berlinebéd és Berlin-kávé után bármely ügyfél kezébe veheti azt a legalább harmincoldalas kiadványt, amely az általa kívánt üzleti információkat tartalmazza. Ingyen! Nem semmi, ahogy pestiesen mondják, főleg akkor, ha a jobb körök azt rebesgetik, a mezőgazdasági, és az ipari után a világtörténelemben az információs forradalom kezdődik. Márpedig ebben a korban nem csak az idő, hanem az információ is pénz lesz. Ez lehet a szlogenje az alapítványnak, amely pusztán támogatókból kívánja fenntartani magát, s a költségeket nem akarja átruházni a „civilekre”. Azt még nem tudni, milyen viszonyba kerül majd az ÁVÜ-vel, amely privatizációs információs csomagjait nagyon is pénzért árulja, de dr. Alberti Péter alapítványkezelő elmondta, ők meg akarják velük őrizni a lehető legjobb viszonyt. (PAYER) Kegyenel a város Debrecenben a polgármesteri hivatal szociális irodáját a napokban elárasztják a kérelmek. Az önkormányzat pedig a rászorulók segítségére siet Ők ugyanis akárhogy is osztanák be csekély jövedelmüket, közműszámláikat (gáz, villany, hő) csupán alkalmanként tudják fizetni, vagy úgy se. Kimutatták, hogy az alföldi nagyvárosban 150 millió forint lakossági közműtartozás halmozódott föl eddig. A szolgáltatók és az önkormányzat úgymond megharmadolnák ezt a tetemes adósságot, vagyis bárki tartozását elengedik el, ha ő maga is kifizeti adósságának egyharmadát. Az adósságelosztás gyakorlatban mégsem egyszerű számtani művelet - a rászorultaknak meg kell pályázniuk az engedményt. A szociális irodához máris kétszáz pályázat futott be. A tisztviselők a helyszínen győződnek meg a pályázati kérelmek hitelességéről és jogosságáról, hiszen nem egy és nem két családnál már száz- sőt kétszázezer forint közműadósság gyűlt fel. Annyi bizonyos, hogy csak az igazoltan rászorulók harmadolhatnak. Egyelőre huszonötmillió forintig állja a „cechet” az önkormányzat szociális kerete. (OSZI) ELADÓ KUNSZENTMIKLÓSTÓL 9 KM-RE LÉVŐ 3960 NÉGYZETMÉTERES TANYAGAZDASÁG öt épülettel. A tanyán lakható komfortos lakás és a szükséges gazdasági épületek találhatók. Érdeklődni a Három Betyár panzióban (06) 76/351-129-es vagy a 276-5120-as telefonszámon lehet Nehéz barátság Ismerünk atomsorompót, akkumulátor nélküli fénysorompót, és kezdjük megismerni a környezetvédő sorompót. A sorompók egyben hasonlítanak: valamilyen cél érdekében megakadályoznak a szabad mozgásban, kiszűrnek, mehetünk-e tovább vagy sem. Mi, emberek nem szeretjük az akadályokat, nem viseljük el, ha mégoly nemes cél érdekében is, mint a környezetvédelem, el akarják dönteni helyettünk, menjünk-e vagy maradjunk. A Margitsziget két végénél felállított sorompó egy hónapos múltja is azt bizonyítja, nehezen barátkozunk meg a ránk kényszerített akadályokkal. Pedig a cél minket szolgál. Fővárosunk oly kevés zöld területe közül legalább itt kóborolhassunk benzingőzmentesen. Igaz, vannak egyéb érdekek is. A taxisok például nem csatangolni, hanem fuvarozni akarnak. A sorompók fennállásának nem egészen harminc napja alatt az üzemeltető, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat bakterjainak volt pár vitája a türelmetlenkedő személyfuvarozókkal. A Margit hídi bejáratnál háromszor, az Árpád hídnál kétszer kellett 15-15 ezer forintért kicserélni a sorompók elferdített rúdjait. Igaz, az öt esetből csupán egyszer volt szándékos a rongálás, négyszer a sorompóhoz nem szokott biciklisták véletlenül hajtottak az útjukba kerülő akadályoknak. Megindultak a kártyacsaták is. Mi, a hohmecolásról híres magyarok, egyből különféle taktikákat gyártottunk, hogy hogyan lehet az engedélyezett belépéshez szükséges mágneskártyákkal variálni. Az okosok azonban hoppon maradnak, hiszen a mintegy húszmillió forintba kerülő sorompórendszer gyorsan kiszűri a hamis vagy állítólag elvesztett kártyákat. (BEB) Margitszigeti megálló Fotó: KONCZ GYÖRGY HATÁRON INNEN 3 rre FELTÁMADT A KÉTÉLTŰ A masina legfőbb érdekessége, hogy kétéltű. Harminc lóerős motorja a szárazon csodákra képes, akár kilencvennel is képes száguldani, s nem ismeri a nehéz terepet. Ahol a lovasság átkel, ott a swimwagon is fölkapaszkodik. Ha pedig át kel jutni egy folyón, egyszerűen leengedi a propellert, amely körülbelül tíz kilométeres sebességgel képes tolni a járgánytár ellen, négy személlyel és teljes hadfelszereléssel rakottan. Jellemző, hogy a németek már akkor is ügyeltek a megbízhatóságra, egy fatuskóba akadva a propeller automatikusan lekapcsolódott a motorról, így megkímélte azt, sőt, ha egy úszó faág szorult volna a lapátok és a védőburkolat közé, akkor egy gyűrűs szerkezet racsniként működve megóvta a gépet a sérüléstől. Közben a vízi terepjáró haladt tovább, hiszen az első kerekek rásegítettek a hajtásra. A járgányt természetesen speciális, háborús viszonyoknak megfelelő lámpákkal szerelték fel, a „madzagfékes” megoldással mind a négy kereket fékezték. Igaz, a belső kialakítás németesen kemény stílusra vall - az ülések csupasz lemezből készültek és semmit sem lehetett állítani rajtuk, ám arra figyeltek, hogy a katonák kezét-lábát fűteni lehessen a nyitott kocsiban. Jéggé fagyott bakákkal ugyanis bajos háborúzni. Ajtó — lévén kétéltű — természetesen nincs rajta, úgy kell ki- és beugrani a „Cabrióba”. Szirmai Gábor restaurátor majd fél évig dolgozott az autón, mire apró csalásokkal ugyan, de sikerült eredeti állapotba hoznia a jószágot. Az ötvenévesnél is idősebb szerkezet az utolsó huszonöt esztendejét ugyan pihenéssel töltötte, ám ez cseppet sem tett jót neki. A kormányából például csak egy töredék maradt, ennek alapján kellett egy újat önteni. Szirmai Gábor ma még belövi a motort, hogy aztán a Hadtörténeti Múzeumban ne csak megcsodálni lehessen a híres hadijárgányt, de ki is próbálhassák, ha úgy hozza a szükség. A restaurátor ugyan szinte bárminek a felújítását vállalja - telefont éppúgy reparál, mint autót, vagy éppen rádiót - de csak egy feltétellel: addig nem hagyja abba a munkát, amíg a szerkezet nem működik tökéletesen. Így aztán az úszó terepjáró Volkswagen-csoda is pöccre indul, bár egy kicsit közveszélyes. Az útszélen parkolva ugyanis túlságosan sokan rajta felejtik a szemüket, miközben nyomják a gázt. (FALUSSY) Kicsi kocsi újra indul Fotó: KONCZ GYÖRGY Vízért sírnak a földek Az idei aszály úgy tűnik végleg beteszi a kaput a magyar mezőgazdaságnak. Negatív (rekord) termés várható szinte mindenből. Sokan felvetik annak kérdését: miért nem védekezünk legalább az aszály ellen intenzív öntözéssel? A kérdést tolmácsoltuk Kocsondi Csabánénak, az ügyben illetékes szakembernek, a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsosának. - Ennek alapvető oka, hogy a mezőgazdaságilag művelt földeknek csak hat százaléka öntözhető. A hetvenes évek elején majdnem 500 ezer hektár terület volt öntözhető. Ahhoz képest radikális csökkenést tapasztalhatunk. Hibás dolog összehasonlítani a 20 évvel ezelőtti állapotokat a mostanival. Ha másért nem is, azért, mert a mezőgazdaságban struktúraváltás ment végbe, változtak a földtulajdonosok. De én a korábbi statisztikák megbízhatóságát is megkérdőjelezem, legalábbis ebben az esetben. Négy év óta nem csökkent - igaz nem is nőtt - az öntözött terület. - Nagyon kevésnek tűnik ez a 360 ezer hektár. - Ismerve Magyarország adottságait, ez nem számít rossznak. - Állítólag az öntözött területeken alkalmatlan berendezések vannak. Ez csak részben igaz. A 360 ezer hektár egyharmadán nemzetközi összehasonlításban is korszerű berendezések üzemelnek. Ugyanennyi területen 10-20 évvel ezelőtt felállított gépek működnek. S valóban, a fennmaradó területen elavult, gyakorlatban már üzemképtelen eszközök és felszerelések vannak elhelyezve. - A jövőben van-e lehetőség az elavult gépeknek a lecserélésére, illetve, ami fontosabb, az öntözött területek növelésére? - Elképzelés már van, de mint minden, ez is pénz kérdése. (SZILÁGYI) Az éltető víz Par Avion égen-földön Az elmúlt év őszén nyitott a Par Avion Travel, a légi utazási iroda. Nevéhez híven elsősorban légi úton szállítja utasait. Arról, hogy a szállodai helyfoglalások, a repülőjegyek, a kirándulások szervezése rendjében ne legyen fennakadás, maga Amadeus gondoskodik. Amadeus nem csupán a nagy zeneszerző keresztneve, hanem a leg- ■ újabb, legmegbízhatóbb helyfoglalási rendszeré egyben. A Par Avion Travel Budapesten, a József Attila utcában kezdett, hamarosan megjelent innen néhány saroknyira, az Andrássy úton, a Postabankkal, többségi tulajdonosával közös, roppant impozáns helyiségben. Azután kicsit felgyorsultak az események, június végén, egy héten belül, két új irodát is nyitottak, az egyiket Budán, a Pauler utcában, a másikat pedig a Balaton fővárosában, Siófokon. Valamennyi Par Avion Travel ugyanazt kínálja, égi és földi utazásokat, nyaralást, városlátogatást, tengerentúli kalandokat. Repülőjegykínálatukban - ezekből áll forgalmuk hetven százaléka - ugyanúgy szerepel Washington, mint Hongkong, Kuala Lumpur, Los Angeles, Rio de Janeiro, Honolulu, Bombay és a távoli Seychelle-szigetek. A nyár ilyen a Par Avionnál: Lido di Jesolo, a Tirrén-tengerpart, Sorrento, Isztria üdülőhelyei, Görögország, a Peloponnészosztól Korinthoszig, osztrák tavak, bajor kirándulások, tiroli hegyek, aztán a távoli és ismeretlen Izland, Hollandia kizárólag gyerekeknek, kerékpártúrákkal, Anglia és Skócia, együtt, valamint London, repülővel, kocsmázással, kirándulásokkal, panoptikummal, skót áron, tehát olcsón, választható szállodákkal. A néhány hónapos múltra visszatekintő Par Avion Travel, visszafogottan elegáns siófoki irodájának megnyitását, stílusosan, egy több, mint százéves balatoni motoroson, a Kelénen ünnepelte meg. Mint Gárdonyi Zoltán, a vállalkozás ügyvezető igazgatója elmondta, a Par Avion korrekt szolgáltatást akar nyújtani igényes utasoknak. Siófokon, ahol elsősorban a beutazó turistákkal hagyomány törődni, nem csak a nyári hónapokban fog dolgozni az iroda. Nem akarnak télen sem nyugalomba vonulni, mind a vállalati, mind az egyéni óhajokat igyekeznek valóra váltani, mind a négy évszakban. TÓTH ILDIKÓ , SZERELEM, MUNKA, PÉNZ________ /1 400 490 8929 JÓSLÁS KÁRTYÁBÓL 00/1 400 490 5760 [VONAL A JÖVŐRE 150 Ft percenként