Kurír - reggeli kiadás, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-01 / 177. szám

1993. július 1. Kapjuk vagy adjuk? Kereskedőként adjuk, vevőként azon­ban kapjuk. Nem másról van szó ugyanis, mint a mától érvénybe lépő nyugtaadási kötelezettségről, magya­rul a számláról. Mert mától a számla mindenekelőtt, ső­t mindenekfölött. Kaphatjuk közértben, zöldségesnél, piacon, utcán a fagylaltárustól, taxi­ban, étteremben, italüzletben, vízen, földön vagy levegőben. Az idén elfo­gadott jogszabály pontot tett az eddi­gi számla körüli rendetlenségre, kö­telezővé tette a nyugtát, így aztán senkinek sem fájhat a feje, a vásárló kifejezetten jól jár, ha kell, bizonyít­hat, az APEH pedig újfent ellenőriz­heti az ellenőrizhetetlen jövedelme­ket. Szóval a kecske is meg a káposzta is... A kereskedők azonban valószí­nűleg nem felhőtlen örömünnepként élik át az új helyzetet. Persze, so­kunkkal előfordulhatott, hogy akkor is kaptunk számlát, ha nem is kér­tünk. Kézzel írottat vagy éppen pénz­tárgépes blokkot sorszámmal, adó­­igazgatási számmal. Mától megszűnik az­ esetlegesség, számlánkat, blokkunkat, nyugtánkat a vásárolt áruval együtt kapjuk meg. Csodálkozni akkor sincs okunk, ha mindez az utcai fagylaltvásárlásnál vagy a piacon történik. A számlaadás a mezőgazdasági kistermelőket is érinti, hiszen ha kereskedelmi tevé­kenységnek minősül az eladás, szám­lát adni kell. Abban az esetben vi­szont, ha egy kistermelő, mondjuk kertje végében, a felesleges néhány kiló gyümölcsöt adja el szomszédnak, barátnak, ismerősnek, nyugta már nem kell. Az APEH tegnapi sajtótájékozta­tóján többek között azt is megtudhat­tuk, indokolt esetben - szociális vagy egészségügyi helyzet miatt - az adóhatóság felmentheti a kötelezett­ség alól az egyéni vállalkozót. A men­tesítés addig áll fenn, míg az említett helyzet meg nem változik. Mulasztás esetén a vállalkozó első alkalommal tizenhatezer forintot, utána minden egyes alkalommal ötvenezer forintot köteles fizetni. Társaságokat, intéz­ményeket, vállalatokat százezer forint bírság befizetésére kötelezhet. Szóval nem árt figyelni, hiszen nem mind­egy, hogy kapjuk vagy adjuk. (ESZBÉ) tközi információ A Berlin étteremben július 15-től össze lehet köt­ni a kellemest a hasznossal. A Magyar Hitelinté­zeti Alapítvány ugyanis a gyomornedveknek is kedvezve kívánja meggyorsítani a honi privatizá­ciót. Villa- és kanálzörgés, pohárcsengés mellett, evés közben a számítógépes operátor is „megin­dul”. Legalábbis ezt garantálják az alapítvány képviselői, akik az ÁVÜ Rt.-ről, az önkromány­­zatokról, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetről, pénzügyi és banki információkról, média- és saj­tóberkekről és a jog tekervényes útvesztőiből ad­nak információt a vállalkozni vágyónak. Nem te­lik bele harminc perc, egy első osztályú Berlin­­ebéd és Berlin-kávé után bármely ügyfél kezébe veheti azt a legalább harmincoldalas kiadványt, amely az általa kívánt üzleti információkat tartal­mazza. Ingyen! Nem semmi, ahogy pestiesen mondják, főleg akkor, ha a jobb körök azt rebes­getik, a mezőgazdasági, és az ipari után a világ­­történelemben az információs forradalom kezdő­dik. Márpedig ebben a korban nem csak az idő, hanem az információ is pénz lesz. Ez lehet a szlo­genje az alapítványnak, amely pusztán támoga­tókból kívánja fenntartani magát, s a költségeket nem akarja átruházni a „civilekre”. Azt még nem tudni, milyen viszonyba kerül majd az ÁVÜ-vel, amely privatizációs információs csomagjait na­gyon is pénzért árulja, de dr. Alberti Péter alapít­ványkezelő elmondta, ők meg akarják velük őriz­ni a lehető legjobb viszonyt. (PAYER) Kegyenel a város Debrecenben a polgármesteri hivatal szo­ciális irodáját a napokban elárasztják a kérelmek. Az önkormányzat pedig a rászo­rulók segítségére siet Ők ugyanis akár­hogy is osztanák be csekély jövedelmüket, közműszámláikat (gáz, villany, hő) csupán alkalmanként tudják fizetni, vagy úgy se. Kimutatták, hogy az alföldi nagyvárosban 150 millió forint lakossági közműtartozás halmozódott föl­­ eddig. A szolgáltatók és az önkormányzat úgymond megharma­dolnák ezt a tetemes adósságot, vagyis bárki tartozását elengedik el, ha ő maga is kifizeti adósságának egyharmadát. Az adósságelosztás gyakorlatban mégsem egyszerű számtani művelet - a rászorul­taknak meg kell pályázniuk az enged­ményt. A szociális irodához máris kétszáz pályázat futott be. A tisztviselők a helyszí­nen győződnek meg a pályázati kérelmek hitelességéről és jogosságáról, hiszen nem egy és nem két családnál már száz- sőt kétszázezer forint közműadósság gyűlt fel. Annyi bizonyos, hogy csak az igazoltan rá­szorulók harmadolhatnak. Egyelőre hu­szonötmillió forintig állja a „cechet” az ön­­kormányzat szociális kerete. (OSZI) ELADÓ KUNSZENTMIKLÓSTÓL 9 KM-RE LÉVŐ 3960 NÉGYZETMÉTERES TANYAGAZDASÁG öt épülettel. A tanyán lakható komfortos lakás és a szükséges gazdasági épületek találhatók. Érdek­lődni a Három Betyár panzióban (06) 76/351-129-es vagy a 276-5120-as telefonszámon lehet Nehéz barátság Ismerünk atomsorompót, akkumulátor nélküli fény­sorompót, és kezdjük me­gismerni a környezetvédő sorompót. A sorompók egyben hasonlítanak: va­lamilyen cél érdekében megakadályoznak a sza­bad mozgásban, kiszűr­nek, mehetünk-e tovább vagy sem. Mi, emberek nem szeretjük az akadá­lyokat, nem viseljük el, ha mégoly nemes cél érde­kében is, mint a környe­zetvédelem, el akarják dönteni helyettünk, men­jünk-e vagy maradjunk. A Margitsziget két vé­génél felállított sorompó egy hónapos múltja is azt bizonyítja, nehezen barát­kozunk meg a ránk kény­szerített akadályokkal. Pedig a cél minket szol­gál. Fővárosunk oly kevés zöld területe közül leg­alább itt kóborolhassunk benzingőzmentesen. Igaz, vannak egyéb érdekek is. A taxisok például nem csatangolni, hanem fuva­rozni akarnak. A sorom­pók fennállásának nem egészen harminc napja alatt az üzemeltető, a Fő­városi Közterület-fenn­tartó Vállalat bakterjainak volt pár vitája a türelmet­lenkedő személyfuvaro­zókkal. A Margit hídi be­járatnál háromszor, az Ár­pád hídnál kétszer kellett 15-15 ezer forintért ki­cserélni a sorompók el­ferdített rúdjait. Igaz, az öt esetből csupán egyszer volt szándékos a rongálás, négyszer a sorompóhoz nem szokott biciklisták véletlenül hajtottak az út­jukba kerülő akadályok­nak. Megindultak a kártya­csaták is. Mi, a hohmeco­­lásról híres magyarok, egyből különféle taktiká­kat gyártottunk, hogy ho­gyan lehet az engedélye­zett belépéshez szükséges mágneskártyákkal variál­ni. Az okosok azonban hoppon maradnak, hiszen a mintegy húszmillió fo­rintba kerülő sorompó­rendszer gyorsan kiszűri a hamis vagy állítólag el­vesztett kártyákat. (BEB) Margitszigeti megálló Fotó: KONCZ GYÖRGY HATÁRON INNEN 3 r­r­e FELTÁMADT A KÉTÉLTŰ A masina legfőbb érdekessé­ge, hogy kétéltű. Harminc lóerős motorja a szárazon csodákra képes, akár kilenc­­vennel is képes száguldani, s nem ismeri a nehéz terepet. Ahol a lovasság átkel, ott a swimwagon is fölkapaszko­dik. Ha pedig át kel jutni egy folyón, egyszerűen le­engedi a propellert, amely körülbelül tíz kilométeres sebességgel képes tolni a járgányt­­­ár ellen, négy személlyel és teljes hadfel­szereléssel rakottan. Jellem­ző, hogy a németek már ak­kor is ügyeltek a megbízha­tóságra, egy fatuskóba akad­va a propeller automatiku­san lekapcsolódott a motor­ról, így megkímélte azt, sőt, ha egy úszó faág szorult vol­na a lapátok és a védőbur­kolat közé, akkor egy gyű­rűs szerkezet racsniként működve megóvta a gépet a sérüléstől. Közben a vízi te­repjáró haladt tovább, hi­szen az első kerekek rásegí­tettek a hajtásra. A járgányt természetesen speciális, há­borús viszonyoknak megfe­lelő lámpákkal szerelték fel, a „madzagfékes” megoldás­sal mind a négy kereket fé­kezték. Igaz, a belső kialakí­tás németesen kemény stí­lusra vall - az ülések csu­pasz lemezből készültek és semmit sem lehetett állítani rajtuk, ám arra figyeltek, hogy a katonák kezét-lábát fűteni lehessen a nyitott ko­csiban. Jéggé fagyott bakák­kal ugyanis bajos háborúzni. Ajtó — lévén kétéltű — ter­mészetesen nincs rajta, úgy kell ki- és beugrani a „Cab­­rióba”. Szirmai Gábor restaurátor majd fél évig dolgozott az au­tón, mire apró csalásokkal ugyan, de sikerült eredeti ál­lapotba hoznia a jószágot. Az ötvenévesnél is idősebb szer­kezet az utolsó huszonöt esz­tendejét ugyan pihenéssel töl­tötte, ám ez cseppet sem tett jót neki. A kormányából pél­dául csak egy töredék maradt, ennek alapján kellett egy újat önteni. Szirmai Gábor ma még belövi a motort, hogy aztán a Hadtörténeti Múze­umban ne csak megcsodálni lehessen a híres hadijárgányt, de ki is próbálhassák, ha úgy hozza a szükség. A restaurá­tor ugyan szinte bárminek a felújítását vállalja - telefont éppúgy reparál, mint autót, vagy éppen rádiót - de csak egy feltétellel: addig nem hagyja abba a munkát, amíg a szerkezet nem működik töké­letesen. Így aztán az úszó te­repjáró Volkswagen-csoda is pöccre indul, bár egy kicsit közveszélyes. Az útszélen parkolva ugyanis túlságosan sokan rajta felejtik a szemü­ket, miközben nyomják a gázt. (FALUSSY) Kicsi kocsi újra indul Fotó: KONCZ GYÖRGY Vízért sírnak a földek Az idei aszály úgy tűnik végleg beteszi a kaput a magyar mezőgazdaságnak. Negatív (rekord) termés várható szin­te mindenből. So­kan felvetik annak kérdését: miért nem védekezünk leg­alább az aszály ellen intenzív öntözéssel? A kérdést tolmá­­­csoltuk Kocsondi Csabánénak, az ügy­ben illetékes szak­embernek, a Föld­művelésügyi M­i­­nisztérium főtanácsosának. - Ennek alapvető oka, hogy a mezőgazdaságilag művelt föl­deknek csak hat százaléka ön­tözhető.­­ A hetvenes évek elején majd­nem 500 ezer hektár terü­let volt öntözhető­. Ahhoz képest radikális csökkenést tapasztalhatunk.­­ Hibás dolog összehasonlí­tani a 20 évvel ezelőtti állapoto­kat a mostanival. Ha másért nem is, azért, mert a mezőgaz­daságban struktúraváltás ment végbe, változtak a földtulajdo­nosok. De én a korábbi statiszti­kák megbízhatóságát is megkér­dőjelezem, legalábbis ebben az esetben. Négy év óta nem csök­kent - igaz nem is nőtt - az öntözött terület. - Nagyon kevésnek tűnik ez a 360 ezer hektár. - Ismerve Magyarország adottságait, ez nem számít rossz­nak. - Állítólag az öntözött területe­ken alkalmatlan berendezések vannak.­­ Ez csak részben igaz. A 360 ezer hektár egyharmadán nem­zetközi összehasonlításban is kor­szerű berendezések üzemelnek. Ugyanennyi területen 10-20 év­vel ezelőtt felállított gépek mű­ködnek. S valóban, a fennmaradó területen elavult, gyakorlatban már üzemképtelen eszközök és felszerelések vannak elhelyezve. - A jövőben van-e lehetőség az elavult gépeknek a lecserélésére, il­letve, ami fontosabb, az öntözött területek növelésére? - Elképzelés már van, de mint minden, ez is pénz kérdése. (SZILÁGYI) Az éltető­ víz Par Avion égen-földön Az elmúlt év őszén nyitott a Par Avion Travel, a légi utazási iroda. Nevéhez híven elsősor­ban légi úton szállítja utasait. Arról, hogy a szállodai helyfog­lalások, a repülőjegyek, a kirán­dulások szervezése rendjében ne legyen fennakadás, maga Amadeus gondoskodik. Amade­us nem csupán a nagy zeneszer­ző keresztneve, hanem a leg- ■ újabb, legmegbízhatóbb hely­­foglalási rendszeré egyben. A Par Avion Travel Budapes­ten, a József Attila utcában kez­dett, hamarosan megjelent in­nen néhány saroknyira, az And­­rássy úton, a Postabankkal, többségi tulajdonosával közös, roppant impozáns helyiségben. Azután kicsit felgyorsultak az események, június végén, egy héten belül, két új irodát is nyi­tottak, az egyiket Budán, a Pau­ler utcában, a másikat pedig a Balaton fővárosában, Siófokon. Valamennyi Par Avion Travel ugyanazt kínálja, égi és földi uta­zásokat, nyaralást, városlátoga­tást, tengerentúli kalandokat. Repülőjegykínálatukban - ezekből áll forgalmuk hetven százaléka - ugyanúgy szerepel Washington, mint Hongkong, Kuala Lumpur, Los Angeles, Rio de Janeiro, Honolulu, Bombay és a távoli Seychelle-szigetek. A nyár ilyen a Par Avionnál: Lido di Jesolo, a Tirrén-tenger­­part, Sorrento, Isztria üdülőhe­lyei, Görögország, a Peloponné­­szosztól Korinthoszig, osztrák tavak, bajor kirándulások, tiroli hegyek, aztán a távoli és ismeret­len Izland, Hollandia kizárólag gyerekeknek, kerékpártúrákkal, Anglia és Skócia, együtt, vala­mint London, repülővel, kocs­mázással, kirándulásokkal, pa­noptikummal, skót áron, tehát olcsón, választható szállodákkal. A néhány hónapos múltra visszatekintő Par Avion Travel, visszafogottan elegáns siófoki irodájának megnyitását, stíluso­san, egy több, mint százéves ba­latoni motoroson, a Kelénen ünnepelte meg. Mint Gárdonyi Zoltán, a vállalkozás ügyvezető igazgatója elmondta, a Par Avi­on korrekt szolgáltatást akar nyújtani igényes utasoknak. Sió­fokon, ahol elsősorban a beuta­zó turistákkal hagyomány tö­rődni, nem csak a nyári hóna­pokban fog dolgozni az iroda. Nem akarnak télen sem nyuga­lomba vonulni, mind a vállalati, mind az egyéni óhajokat igye­keznek valóra váltani, mind a négy évszakban. TÓTH ILDIKÓ , SZERELEM, MUNKA, PÉNZ________ /1 400 490 8929 JÓSLÁS KÁRTYÁBÓL 00/1 400 490 5760 [VONAL­­ A JÖVŐRE 150 Ft percenként

Next