Egyetemes Magyar Encyclopaedia 1. A-Ajuga (Pest, 1859)

csak nem szabad a világi tudományokat munkássága köréből száműznie, sőt ellenkező­leg első rangú feladata, hogy azokat munkássági körébe bevonja, miszerint először is azon szellemi atmosphaerát tisztítsa meg, melyben a laikus tudományos világ forog, azon szakmában sejtesse meg vele az istenit, a melyben ő azt leginkább megérteni képes, azon a téren adjon vezér- és vonzfonalat kezébe, a melyen ő otthonos; s végre a világi tudós ember lássa, hogy lehet és maradhat katholikus a nélkül, hogy egyet­­len-egy oly tudományos tételt is kelljen elvetnie, melynek tudományos érvényessége már kellőleg be van bizonyítva; sőt ellenkezőleg, hogy minden alaposan bebizonyított­­an a hittel öszhangzásban áll nem csak, hanem annak erősítésére is szolgál. Hozzá­járul még a társulatnak épen az ő megkülönböztető jelleme, hogy tudnillik katholikus. Tudva van, mennyire becsüli, és méltán, az egész miveit világ a tudományokat, s mennyire sikerült a miveit világnak ezen előszeretetével szemközt, azon balvéleményt elterjeszteni, hogy a kath. hit meg nem férhet a tudományokkal, hogy ezen hit csak a sötét századokban tenyészhetett, s hogy épen azért a kath. egyház mindig üldözte a tudományokat, kivált a természettaniakat, mivelhogy a természet könyve világosan szóló bizonyítvány volna ő ellene. Eme nézetekkel szemközt, hogy világi rendű pol­gártársainkban a bizalmat felkeltsük, s eme vádakat egyházunktól elhárítsuk, mi le­hetne természetesebb, mint tettekben mutatni meg, hogy mi is barátjai vagyunk a tudományoknak, hogy mi is szeretjük gyűjteni a világosságot, hogy magunk is a kor tudományos vívmányainak színvonalán állunk, másokat is oda állítani törekszünk, hogy nem lehet a tudományoknak ellensége a hit, mely azokat annyi hévvel maga is terjeszti. És így mind e tekinteteknél fogva végre abban egyeztünk meg, hogy a tár­sulat alapszabályainak 1-fő szakasza, mely a társulat munkássági köréről és feladatá­ról szól, oly átalános kifejezésekben volna szerkesztendő, melyek által a társulat keze ne legyen megkötve, hogy minden időben épen azt tehesse, a mit tenni a bölcseség és ildom szabályai szerint feladatához képest legczélszerűbbnek vél. S a­midőn ezt határoztuk, csak azt tettük, mit úgy a múltban mint jelenleg, tettek és tesznek minden kath. könyvkiadó és terjesztő társulatok; a mit tettek és tesznek a franczia „kath. könyvtár“ kiadói; a mit tett már ezelőtt maga a társulat ak­kor, midőn még „Jó és olcsó könyvkiadó társulat“ -nak nevezetetett, s ugyanazon érde­mes férfiú által vezetteték, ki annak eszméjét, ha nem is sugallta, legalább első fogana­­tositá. Mert valamint az emlitett „kath. könyvtár,a mely a családok és ifjúság számára gyüjtetik, s már több száz kötetet számlál, több mint fele részben egyenest világi ismereteket tartalmaz, bölcs vezetői helyesen belátván, hogy ezekre a két. kath. csa­ládnak és ifjúságnak szintén van szüksége, s hogy minden esetre jobb, ha azokat ők is inkább tiszta, semmint romlott forrásból merítik, s általok inkább az Istenhez vezéreltetnek, semmint attól eltérittessenek, úgy e társulat is munkásságának mindjárt első éveiben adott ki műveket, melyek tartalma a természettan körébe tartozik, s így már akkor magáénak vallotta az elvet, melynek mi csak egyetemes alkalmazást adtunk, midőn az „Encyclopaedia“ kiadását elrendeltük. Ha valaki mindezt elvben megengedve, többiben a kivitelt illetőleg mégis azt találná ellenvetni, hogy itt a világi ismereteknek terjesztése a vallásiaknak rövidségé­vel űzetik, miután az Encyclopaediának 50, a többi mindenfélének pedig csak 40 ív van szánva, nem is említve azt, hogy az olyan feledi, mikép az Encylcopaedia az összes theologiát s ennek minden segédtudományait is magában foglalja; még csak azon mind számra, mind pedig terjedelemre jelentékeny kiadványainkra vagyok bátor utalni, melyek egyenesen s kizárólag a hit-élet és vallási tudományosságnak szentelvék, s a társulatnak évről évre érzékeny áldozatokba kerülnek. Többiben jó lesz nem feledni, mikép a tudomány és hit összehangzása, mint ezt Encyclopaediánkban létesíteni óhajtjuk, a hitnek rövidségére soha sem válhatik, s magában oly roppant fontosságú tény, mikép bizonyára semmi áldozat sem drága, melyen az megszerezhető. A tudomány

Next