Egyetemes Magyar Encyclopaedia 4. Asaba-Azzolino, Á-Ázsiai társaságok (Pest, 1862)
A - As - Asaba - Asadi Thusi (Assedi de Thus) - Asa foetida - Asam - Asama
As. Asaba, város Afrikában, Nigritiának Igbo, régente Ebbon vagy Ibu nevű tartományában 1500 lakossal. (K. R.) Asadi Thusi (Assedi de Thus), egyike a legrégibb persa költőknek. Született Chorassan Thus nevű helységében all. században. Ghaznahi Jemin Eddaule Mahmud zultán udvarában élt sokáig, hol ez időben négyszáz költő volt egybegyülve, kiknek élén a híres költő-király, Anssari állott. Leginkább kitűnt Assadi a Munaserese-ben (költői versenyek). Versgyűjteménye már nem létezik, csak némely anthologiában találhatók egyes versei. Állitják, hogy ő lett volna megbízva a Shah-Nameh (a persa történetnek költői előadása, nemzettörténeti eposz) kidolgozásával is, melyet öregsége és gyengesége miatt el nem vállalt, hanem tanítványát, Ferdusit, serkentette annak megírására, ki is azt megkezdvén, de közbejött betegsége miatt be nem végezhetvén , tanítóját, Assadit kérte annak befejezésére, aki ezt be is fejezte, s mint Deivlet-Schali megjegyzi, meg lehet ismerni a helyet, hol Ferdusi elhagyta a munkát, s a hol Assadi folytatta. (Lásd: Hammers Geschichte der schönen Redekünste Persiens.jf-L) Asa foetida (nt.), a mézga-gyantáknak egy faja, egyszersmind híres és hathatós gyógyszer. A kereskedésben három alakban fordul elő : a) szemekben (Asa foetida in granis veilacrymis) ; b) tömegekben (A. f. in massis); c) kö alakban (A. f. petraea). Ez utolsó földdel van keverve s orvosságul nem alkalmazható. Szabálytalan sárgás vagy barnás darabokban jön elő, melyek a levegőn piroslókká vagy vöröses barnákká válnak ; törése kagylós, viaszfényü ; a kéz melegétől meglágyul és ragacsossá válik, s ezért csak hidegben lehet porrá törni. Könnyen meggyújtható s világossággal ég. Vízben és alkoholban tökéletlenül, savanyos és higanyos alkoholban azonban tökéletesen oldható. Fajsúlya: 1,327. Szaga nagyon kellemetlen, átható-foghagymás, más testekre makacsul tapadó. Íze csipős-keserű, undorító. A gyomorba felvéve, része a vérbe megy át, és szagával minden váladékot megfertőztek Azonban felette oszlott állapotban majdnem kellemessé válik, s a falánkok étvágygerjesztőül használják, bekenvén a főző-edényeket és a poharaknak karimáját ezen szerrel. — A növényt, melyből ezen anyagot nyerjük, Kämpfer irta és rajzolta le (Amoenit. exot. t. 536.). Linné a subarez- (Ferula) nembe állította (i. e.); a persáknál hingisch nevet visel, s Herat közelében Chorassanban, továbbá azon hegylánczon nő, Nagy. Encyclopaedia. IV. mely a persa öböl hosszában Kur folyótól Kongo városáig terjed. Kämpfer, ki 1767-ben Herat körül az asa foetida gyűjtésének szemtanúja volt, ezt az idézett helyen igen pontosan és körülményesen leírja. Szerinte a nevezett anyagot csak is a már legalább négy éves növények gyökeréből nyerik. Áprilisban t. i. midőn a levelek fonynyadni kezdenek, mintegy arasznyira a földet a gyökerektől kapával eltávolítják, s a szárt róla lefacsarják; ezután laza tölddel betakarják, a lefacsart szárt oltalmul a nap sugarai ellen rá rakják, s hogy a szél el ne hordhassa, kövei lenyomtatják. Negyven nap múlva, midőn a nedv a gyökér hegyében összegyűlt, lehúzzák róla a földet s egy éles késsel a fejét elmetszik, s a kifolyó fehér sűrű nedvet vas lapiczkával levakarják, s levágván a gyökérből egy lemezt, azt földdel újra betakarják; ezen eljárást néhány nap eltelte után másodszor és harmadszor szokták ismételni, s ezen mód szerint 2000 gyökérből mintegy ötven font nedvet nyernek, mely azonban nem tartozik a legjobb fajtához. Tíz nap múlva újra kezdik a szüretet, s ekkor kevesebb, de jobb minőségű nedvet kapnak. Végre július elején a gyűjtést harmadszor ismétlik. Az asa foetida fris korában oly erős szagú, hogy a hegyekből visszatérő gyűjtők kénytelenek a városon kivül lerakodni, nem lévén szabad azt oda bevinni , sőt Indiába is külön hajó viszi, melyen más áru nem találtatik. (W. O. Kämpfer, Amoenit. exot. 535. 536. — Linné, Mater, medic. 79.) (K. Gy.) Asam (Assan, Assam), hires bajor művészcsalád, melyből kiváltképen Kozma Demjén, mint jeles fresco- és olaj-festész tünteté ki magát. Rómában képeztetvén, művei többnyire a bajor egyházakat diszitik, 1730 körül Schweiz és Tyrolban is működött; meghalt Münchenben 1739- ben. Kozma Demjén ecsetje különösen a frescókban erőteljes és merész, a színezet öszhangzó, a rajz correct, a fejek kifejezésteljesek, csoportozatjai szépen rendezvék.Legjobb műveinek tartatnak : az Egyed nevű testvére művakolatával készített pompás felsőpadlata a gyülekezet-teremnek Ingolstadtban, a Sz.-János-egyház festményei Münchenben stb. Jeles olajfestményei : Münchenben a Sz.-Anna-egyház főoltárképe, mely Joachimot és Annát ábrázolja, több oltárkép az osterhofeni főtemplomban, a straubingi plébánia- s Orsolya-templomban stb.— Testvére, Egyed, híres szobrász és müvakolász, szintén Romában nyerte képeztetését. Az ő müvakolatai (stuccatur) számos bajor egyházakat ékesítenek ; az ő és testvérének legszebb emléke azonban Münchenben a sz. János temploma, melyet Egyed saját költségén 1733—1746-ig emeltetett. (K. R) Asama, folyó neve Afrikában, Mauritania