Tolnai Világlexikona 2. Angol nyereg-től Azzurri-ig (Budapest, 1913)
A - Árva vára - Árvaváralja - Árva vármegye
335 Árva vára — Árva vármegye Árva vára, Árva vármegyében az Árva folyó mellett, meredekfalu sziklatömb tetején fekszik, s mint egyik legszebb régi emlékünket újabban is gondozzák. Árpád-házi királyaink korában koronabirtok volt és székhelye az árvai várispánnak. Mai alakját Károly Róbert uralkodása alatt kapta. A fontos határszéli vár erődítéseit Nagy Lajos fejeztette be. Zsigmond zálogképpen hűséges emberének, ostojai Stibor erdélyi vajdának, adományozta. 1434-ben a Stibor-család kihalván, a vár Giskra szövetségesének, a lengyel Komorovszky Péternek, hatalmába került. Ettől Mátyás király pénzen váltotta meg s odaajándékozta törvénytelen fiának, Korvin Jánosnak. Mátyás halála után a hűtlen Bakócz és társai minden javából ki akarták forgatni Korvin Jánost, így Szapolyai István 1495-ben ,1.-ra tette rá a kezét s nem is adta vissza. Szapolyai János királlyá választásával a Szapolyai-család Vág-menti birtokai az ellenkirály, I. Ferdinánd, hatalmába kerülnek s a várat az ő hívei kapják meg, 1534-ben a lengyel Dubove János és 1556-ban Thurzó Ferenc. Ez a Ferenc nyitrai püspök volt, később azonban lutheránus lett. Tanulmányait Olaszországban végezte. Művelt s igen finom ízlésű ember volt. Ő kezdette meg a vár szépítését s ezért tőle számítják Á. fénykorának kezdetét. A vár ezután állandóan a Thurzó-család birtokában maradt, sőt a fiág kihaltával a leányivadékokra is átszármazott és az árvai Thurzó-örökség napjainkban is ezeknek a kezén van. Thurzóék nagyon sokat áldoztak Á.-ra. 1800-ban azonban tűzvész martalékává lett a vár. A vár alkalmas termeit most múzeumi célra használják ; helyi érdekű ásvány-, állat- és fagyűjteménye figyelemre méltó. Nem is a gyűjteményeiért látogatják Á.-t, hanem festőién szép fekvéséért. A 136 m.-nyi magas, három oldalról meredek s helyenkint bokrokkal ellepett sziklatömb a folyó vizére egymás fölött nyugvó, két platócskával lejtősödik alá. Ezekre épült az alsó- és a középsővár. Innen lépcsők visznek fel a Ferenctoronyhoz, amelyből gyönyörű kilátás nyílik az egész környékre. Árvaváralja, kisközség, Árva vm. vári járásában, (1910) 359 túlnyomóan tót és részben magyar, túlnyomóan r. k. és kis részben ev. lakossal. Á. az Árva folyó partján, a meredek sziklatetőn épült híres Árva vára (1. o.) tövében terül el. Van vasúti állomása, posta-, táviró- és távbeszélőhivatala, csendőrőrse. Valamikor Thurzó-birtok volt (1516-ig) s kápolnájában még most is látható a család temetési címere. Ma a körülötte terülő uradalom az árvai közbirtokosság tulajdona. Hozzátartozik Árva vára is. • Árva vármegye. (Térképe a 328—329. oldalon.) Á. hazánk legészakibb vármegyéje. Északon és keleten Gácsország (Galicia), délen Liptó és Turóc vármegye, nyugaton pedig Trencsén vármegye határolja. A négyszög alaku és 2018 km 2 nagyságú vármegye hazánk egyik legzordonabb és legszegényebb vármegyéje. Az Árva folyó völgye két nem egyenlő nagyságú részre osztja. A folyótól délre emelkednek az Árva-Liptói mészkőhegységnek (1. o.) és ennek folytatásaként a Liptói havasoknak ormai, az elsőben a Chocs (1613 m.), az utóbbiban a 2718 m. magas Banikov. Túl az Oravica folyón, a Fekete- Árváig, a terjedelmes jablonkai tőzegfensik van, a Bori mocsárral. Túl a Fekete-Árván, az ország határánál, emelkedik a Babia-Gura (1. o.) 1725 m. magas tetejével, és tőle délnyugatra az Osszus-hegycsoport (1. o.) a Piliszkóval (1557 m.), és a Fehér-Árvától délre a Parács (1326 m.). Á. közepén, a Zázriva, Árva, Hrusztinka és a Fehér-Árva völgyei által élesen körülhatárolva, hosszú láncban húzódik az Árvai Magúra (1. o.). Ettől délnyugatra, a zázkvai harántvölgytől folytatódik a Kis-Fátra, melynek két jelentős csúcsa, a Roszugyec (1606 m.) és a Sztoh (1608 m.) még a vármegye nyugati határán emelkedik. Á. hegységei az év legnagyobb részében hóval vannak fedve, helyenkint meredek sziklafalak. Á. fővize az Árva folyó, mely két forráspatakból, a Fehér- és a Fekete- Árvából ered. Az első a vármegye nyugati határánál ered és keleti irányában magába fogadja jobbról a Hrusztinkát, balról a Polhorankát, míg a második északkeleten, Gácsország határánál, ered és a Jelesna vizével bővülve, Usztye közelében egyesül a testvérével. Innen, mint egyesült Árva, vájt magának medret délnyugat felé és Kralován közelében beleömlik a Vág folyóba. Állóvize kevés van. A Liptói havasokban van néhány apró alpesi tó, a jablonkai fensíkon pedig kiterjedt mocsár. Á.-nek zord az időjárása, kemény a klímája. Az Árvai Magura égalji tekintetben két részre osztja a vármegyét, Alsó- és Felső-Árvára; az előbbi, kivált a jablonkai tőzegsíkságon felül, erősen nyitva lévén az északi hideg légáramlatoknak, igen zord éghajlatú, s erre csak októberben van aratás; Felső-Árva azonban, a Magúra által védve, valamivel enyhébb, termékenyebb ; búza csak itt érik. Általában igen későn kezdődik a mezei munka, a marhát a kiterjedt legelőkre csak júniusban hajthatják fel. Á. közepes hőmérséklete +5‘4°, szélsőségek -1-34'2° és —34'4° C. ; nem ritkaság, hogy a hőmérő a nyári hónapokban is a fagypont alá Árvavárasba, Árvaváralja.