Tolnai Világlexikona 2. Angol nyereg-től Azzurri-ig (Budapest, 1913)

A - Árvalányhaj a süvegem bokrétája, Petőfi Sándor - Arvales fratres - Árva-Liptói mészkőhegység - Árvapénztárak, l. Gyámhatóság - Árvapinty - Árvarózsa - Árvarozsnok - Árvaszék - Árvaszéki elnök - Árvaszéki ülnök - Árvátfalva - Árvavagyon

334 Árvalányhaj sokszor több dm. hosszú szálka, mely alsó felé­ben térdesen meghajlik, a hajlás felett pedig rendesen egészen végig fehértollas. A levél rendesen begöngyölődött élű, hengeres, hosszú. A fi­tlan nagy mezőkön, az úgynevezett steppe­­mezőkön vagy szavannákon, vagy szikár, napos domboldalakon terem. Hazánkban is különösen a száraz, ho­mokos mezők­nek, a puszták­nak, egyik leg­szembetűnőbb, legjellemzőbb füve, bár olyan óriási Á.-me­zők, amilyenek a kelet-európai orosz, úgyne­vezett tisza­­mezőkön van­nak, nálunk nincsenek. Ha­zánkban általá­ban 8-100.­fajt és fajtát lehet megkülönböz­tetni, leggyakoriabbak köztük a Slipa pennata összefoglaló név alatt ismert fajok, ezek közt is elsősorban a szürke, vaskos, meglehetősen sima le­velű Slipa Joannis, az érdes, hosszú hajszálfinom levelű Slipa longifolia, a szélesebb, szőrös levelű Stipa pulcherrima az ország déli részén, stb. Egy­szerű, nem tollas, erősen kunkorgó, rövidebb szál­kája van az igen gyakori Stipa capillata-nak. Észak-Amerikában a prairieken számos Stipa-faj az úgynevezett Bunch-pázsitnak egyik fő alkotó­része. Sokan ideszámítják a Spanyolországban esparto-nak, Észak-Afrikában alfafű­-nek (1. o.) nevezett Stipa vagy Macrochloa tenacissimá-t. Egyes fajoknak élvezete (mint pl. a Stipa viri­­dula-é és inebrians-é) a marhára, különösen a lóra hódítólag hat. A terméstoklász finom tű­hegye pedig a legelő állatok bőrébe befurakodva, különösen Oroszországban, a marhának halálát is okozza. A vékony, igen kemény, alján hegyes és szőrös, magot tartalmazó toklász forgója segítségével elszállván, földre ér s a forgó alsó, csavarodó része nedves időben kiegyenesedik, majd ismét megszáradván, újból visszacsavaro­dik. Ilyen ismételt visszacsavarodás a hegyesalju toklászt mélyen a föld felszíne alá fúrja, m­ig a toklász alján levő szőrök a felszínre való vissza­jutását megakadályozzák. Az Á. a magyar nép­nek egyik legismertebb, legkedveltebb növénye. A fehér A .-bokréta a magyar kalpagnak, a pörge kalapnak megszokott dísze. Mint magyar népies növény a sik, erdőtlen pusztaságnak s vele a pusztai nép életének szimbóluma, és mint ilyen, népdalokban és népregékben is előfordul. Árvalányhaj a süvegem bokrétája, Petőfi Sándor (1. o.) egyik népdalának kezdősora. Arvales fratros (lat. e: ár­­válesz frátresz , mezei test­vérek), 12 tagú papi testület a régi rómaiaknál. Jelvényük kalászkoszorú volt fehér fejsza­laggal. A hagyomány szerint Romulus alapítása, a szántó­föld istennőjének (Dea Dia) tiszteletére. A testület élén egy évre választott magister állt, akinek ajánlatára egészítette ki magát időnkint a testület életfogytiglan választott tagok­kal. Május végén volt, az Am­­barvalia (l.o.) ünnepén, három napon át a főistentiszteletük: áldozás, közös lakoma és tánc az Az arvales fra­­tres, „mezei test­vérek** nevű régi római papi tes­tület tagja.­ ­ Árvavagyon oltár körül, miközben egy ősrégi éneket énekel­tek, amelynek szövegét Kr. u. 218-ból való fel­jegyzésben a római Szent Péter-templom sekres­tyéjében őrzik. Árva-Liptói mészkőhegység, Árva és Liptó vármegyék határán emelkedik és a Központi Kárpátoknak legnyugatibb része. Nyugaton és északon az Árva­­folyó völgye és a Sztudena völgye, délen pedig a liptói lapály határolja, míg a Liptói havasoktól a Kracsáni völgy és egy 900 m. mély nyereg választja el. Nyugaton, ott, ahol az Árva egyesül a Vág folyóval, van az 1169 m. magas Sip, innen kelet felé lelapul a gerincvonala olyannyira, hogy a Rózsahegyről Alsókubinba vezető nyergen csak 560 m. magas, itt van a Központi Kárpátok főgerincvonalának legmélyebb pontja. Majd ismét hirtelen emel­kedik és a Chocsb­an eléri az 1613 m.-nyi magas­ságot. Innen mint széles hegyhát tovább vonul keletre, és itt dél felé kinyúló mellékágaiban a főgerincvonalat jóval túlhaladó emelkedések vannak (Prószéki hegy 1373 m., Lomno 1278 m.). E mellékágait mély és szaggatott völgyek külö­nítik el egymástól és meredek sziklafalakkal esnek a liptói lapály felé. Az egész hegységet nagyobbrészt mészkő és dolomit alkotja, alapját azonban vörös homokkő és márga, míg az északi rész, a Sztudena és Árva völgyéig, főleg eocén (1. o.) korszakbeli képződményekből való. A hegységben sok helyütt van vasérc, de eddig még ki nem aknázták. A hegyek derekát hatal­mas fenyvesek borítják, helyenkint terjedelmes legelőkkel és hegyi rétekkel. Árvapénztárak: 1. Gyámhatóság. Árvapinty, madár, a pinty (1. o.) népies neve. Árvarózsa (növ.), Diószegi (1. o.) és Fazekas (1. o.) Magyar filvészkönyv­ében (1. o.) a Rosa penduliná­nak magyar neve. Árvarozsnok, takarmányfa, 1. Rozsnok. Árvaszék, Magyarországon az a közigazgatási hatóság, amely az árva (félárva) kiskorúak s a gondnokoltak személyi, képviseleti és vagyoni ügyeivel is foglalkozik, rájuk felügyel, fö­löttük részint elsőfokúlag, részint másod­­fokúlag gyámhatóságot gyakorol. Bővebben 1. Gyámhatóság. Árvaszéki elnök. Rendezett tanácsú városok­ban a polgármester az árvaszék elnöke. A szé­kesfővárosnak külön önálló árvaszéke van, saját elnökének vezetése és felügyelete alatt. Az Á. közvetlen felügyeletet gyakorol az árva­székre, vezeti a tanácsüléseket, átveszi az árva­székhez címzett beadványokat, szétosztja az ügyeket az előadók között, 1. még Gyámhatóság. Árvaszéki ülnök, az árvaszéki tanács tagja. Minden árvaszék a maga határozatait legkeve­sebb két ülnökből, vagy egy ülnökből és egy szavazati joggal felruházott jegyzőből álló ta­nácsban hozza meg. Rendezett tanácsú váro­sokban, nagyközségekben az Á.-ök közül leg­alább egynek jogvégzettnek kell lennie. A hiva­tali létszámba tartozó A.-ökön kívül vannak tiszteletbeliek, kiket a törvényhatósági bizott­ság szokott a saját tagjai közül választani. Ezek az árvaszéki üléseken mint a törvény­­hatóság külön bizalmi férfiai, helyi jellegű kér­désekben pedig mint tanácsadói, tájékoztatói szerepelnek, 1. még Gyámhatóság. Árvátfalva, kisközség, Udvarhely vm. udvar­helyi járásában, (1910) 215 magyar, túlnyomóan ref., kis részben r. k. lakossal ; postaügynökség, u. t. Székelyudvarhely. Árvavagyon, árvák, félárvák, gyámoltak és gondnokoltak gyámhatósági (árvaszéki) kezelés vagy felügyelet alatt levő vagyona. Az Á., illetőleg árvapénzek kezeléséről 1. Gyámhatóság és Gyámpénztár. Árvalányhaj (Stipa X..), a pázsit­­félék családjába tartozó növény.

Next