Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1836-01-29 / 5. szám
LITERATÚRAI LAPOK. q&>"л " Péntek , Januárius 29TM 1837. Marag és párt nélkül. AZ EGYESÜLT ÉSZAKAMERIKAI BIRODALMAK* LITERATURÁJA. (Folytatást. Mind ezen elemek, a’ phantastikus Worthsworthban, a’ kalóz’ vád tlete, a’ bánat’ dühössége, egy erős és szenvedélyes természetben együtt véve, Dana költeményének tárgyát képezik. Helyesen van kidolgozva, meglepő’s rövid képekre nézve gazdag; még is úgy látszik, hogy Dana ezen költeményével, saját köréből kilépett: csöndes, szemlélkedő szellem, melly inkább van alkotva , hogy saját keblének tárgyai felett gondolkodjék. Mi köze neki, a’ komoly, lágy ’s testére nézve sintődő tudósnak, a’ bakaniaival? Mit tudható a’ Flibustierek’ vad és törvénytől, szabad éltük’ módjáról ? — Csöndes életképeiben, szende bánattal rakott Elégiáiban jobban tetszik ’s e’ nemben Worthswortha, az előképével méltóan vívott. Rewiewünk még számos másod rendű költőt és költőnél hord fel, kik az ének, költői elbeszélőt ’s a’ leiró nemben, némelly jót, sok tűrhetőt, de nem nemzeti sajátságost adtak. Ezek között van Mrs. Sigorney II. Lydia, ez előtt Mis. Huntley, Connecticutból, felette termékeny iróné, czélzata erkölcsi, vallásos. Őt amerikai Hemannak nevezik, az ezen név alatt ismeretes angol költőné szerint, kinek termékei, az érzet’ tisztasága ’s gyöngédsége által különböztetik meg magokat; de néha lágyságos érzelgésbe süllyednek. Ide valók továbbá a’ bostoni költők: Pierport unitárius szónok, a’ szövetségben felette kedvelt Sprague a’ Shakspeare-re irt híres oda’ szerzője ’s különösen Willis, az előtt az American Monthlc Magazin’ kiadója, ez szép festészi talentummal bir. Brainard, ki fiatal korában halt meg, a’ „Niagara rohanása“ czímű költemény által vonta magára az olvasók’ ügyelmét. Neal John, mint „Jonathan bátya“ szerzője Európában ismeretes , maiglan novellái, elbeszélései, költeményei, színdarabjai, ötven kötetből álló gyűjteményt alkotnak, mindezek , az amerikai literatura’ legeredetibb műveihez tartoznak. Jack James, az amerikai leghírebb költőknek egyike, siketnéma! Említenünk kell még Davidson Lucretia Máriát. Nincs azon individualitás, mellynek élete, olly költői benyomást tenne, mint ezen fiatal dalhősnéé, kinek neve, csak akkor lett már ismeretes, midőn a’halál, ezen derék, valódi költői szellemű virágot szétdúlta. Lucretia 1808 ban Platburgban született, vagyontalan, hanem művelt szülőktől, kik úgy látszik, mind érzettel, mind kedvel bírtak a’ csodással határos talentumét Ivánka’szép kifejtését részvéttel ápolni. Már élte’ negyedik évében, az illy korú gyermekek’ eleven játékait futva, ábrándos egyedűlségbe vonta magát a’ kisded Ivánka, hol titokban, egészen saját találmánya vázlat könyveket készített, ezeknek egy részét rajzolatokkal borította el, másikát pedig a’ nyomtató betűkhez hasonló, elosztás nélkül egymásba szőtt szavakkal irkálta be, ezen hyeroglíphoia alatt fáradságos fejtegetés után, versek találtattak, mellyek az átellenben álló ábrázolatokkal egybekötésben valának. Lucretia majdnem kényekbe olvadott fel, midőn titkát anyja felfedezte ’s midőn vázolatkönyveit visszakapta, legott mind megégette. Későbbi korában is gyakran cselekedte ezt, ha költeményei felfedeztettek, főkép készületlen állapotjukban. Költészi talentuma legelső elismerést nyert Washington születése napjának nyilvános megülésénél, mellyhez az atyja magával vitte; ő itt annyira elragadtatott a’ hős iránti tisztelet’ érzetétől (kinek élete már ez előtt is, eszmélkedési’ tárgya vala), hogy mihelyt haza jött, tuszint leült, hamvvedret rajzolt neki ’s ehhez nehány mély érzelmű verseket irt. Fájdalom ezen szép természet ugyan az által, a’ mivel magát neme ’s korabeliektől megkülönbözteté, emésztetett meg, tudni illik lényének szüntelen munkásága ’s szellemi tüze által, a mi ugyan lételének becsét emelte; hanem egyszersmind azon kimondhatlan, végtelen belső vágy' által a’ poesisba olvadott szellemét szétdúlta. Szellemének ingerlékenysége ’s elragadtatása olly nagy' volt, hogy valamelly dal vagy ének’ hallására álélásba n kerűlhete. Tizenhat esztendős korában szűnt meg lenni ezen különben is gyönyörű költőlyünka. Aug 25én 1525ben, erőtető foglalatosságainak következésében, épen midőn felette gazdag hajlomásainak (Anlage) tökélyesb kifejlése kedvéért, a' tartomány’ nagyobb nevelő intézetébe készült. Ámbár Lucretia, munkájinak egy harmadánál többet égetett meg, hátramaradt költeményeinek száma még is 278 ra megy, mellyek a’ költőné’ életrajzával összegyűjtve találtatnak ezen czím alatt: „Amie Khan and other poems, the remains of Lucretia Maria Davidson. With a’ biographical sketch , by S. T. B. Snorse, New- York 1829.“ Ezen költemények, mellyek külső formájukra ugyan ki nem elégítenek, még is nem ritkán, a’ magasít ihletés’ olly nyomait mutatják, melly őket a’ mindennapinál magasbra emeli. Találkozik közöttük öt nagyobb költemény több énekekben. Három Románt befejezetlenül hagyott Lucretia 's ’s egy Tragédiát, már tizenhárom esztendős korában irt. ,,Mi azt hisszük“ igy folytatja az amerikai tudósító szavait, megmitatánk, hogy Amerika olly költészeti teljebi, melly tünékeny figyelemnél többre méltó. Ezen költészetnek leguralkodóbb bélyege tiszta, ép erkölcsi érzet. Bármennyit olvastunk az egyesült birodalmak’ literaturájáról, nem emlékezünk egy erkölcstelen és vallástalan sorra sem. Figyelmet érdemel azon tiszta buzongás’ szelleme is, melly ezen költeményekben uralkodik távul azon beteges Misanthropiától, melly Anglia’ újabb poesisában dühödött. Wordmoosth ’s Mars Slemans Byronnál inkább előképei az amerikai költészetnek. Az európai, nevezetesen az angol kritika az amerikai íróknak sem*4-