Állami főgimnázium, Losonc, 1870
ELŐSZÓ. Czélszerűen szerkesztett iskolai tudósítások a tan- és nevelésügy érdekében megjelent irodalmi művek leghasznosabbjai közé tartoznak. Életképét adják ezek az illető iskolának, melyekből annak szellemi és anyagi állapotát nem csak a magukat legközelebbről érdeklő szülők s azok gyermekei, hanem atillában a tanügy minden barátai megismerhetik. Vannak azonban oly értesítvények is, melyek a rendes tudnivalókon kívül tudományos értekezleteket is tartalmaznak, de ily közlemények csak akkor helyeselhetők, ha a tan- vagy nevelésügy érdekével találkozva annak előmozdítását eszközük. Kimutatására annak, hogy a tanár a maga tudományával együtt halad, elég tér van másutt ; iskolai értesítvények nem annyira szakemberek, mint a nagyközönség számára valók. Hogy e tudósításoknak minde mellett is rövideknek lenni nem szabad, igen természetes; de ezért velük elérni így is csak akkor lehet, ha minél több kézen fordulnak meg s minél közönségesebben olvastatnak. Ezért minden iskola, ha jót akar, nyomassa a maga értesitvényeit minél több példányban, s küldje minél több felé szét ; megtermi ez nem csak az olvasóra, hanem az illető intézetre is gyümölcsét. Jelen első értesitvény mellőzve minden nélkülözhető, ezúttal csakis az intézet s nevezetesebb tudnivalók ismertetésével foglalkozik. I. Losoncz tanintézetei 1870-ig. Egy éves intézetünk ismertetése előtt összefüggés s a múltak emléke kedvéért Losoncznak a legújabb ideig fennállt s részben ma is fennálló tanintézeteiről kivánván szólni, lehetetlen azokat, miután hitfelekezetiek voltak, az illető egyházak életétől külön választani. Lássuk tehát az itteni négy egyház történetét a szerint, a mint ezek egymás után megalakultak. 1. A mi a rom. kath. egyházat illeti, ez, miután Losoncz első keresztyén lakosai rom. katholikusok voltak, a legrégibb. Templomot híveinek 1128-ban Losonczi Lamberth Magyarország nádora építtetett; de ezt, mely a mostani ref. templom helyén állt és eleinte csak kisebbszerű góthizlésű kápolna volt, a Magyarországra Zsiska vezérök alatt beütött Huszsziták elfoglalták, s Giskra vezérek idejében átalakították és megnagyobbították. A Huszsziták legyőzetése után újból katholikusoké lett e templom, s ezek bírták 1590-ig, a mikor a helvét hit-