Ludas Matyi, 1979 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-04 / 1. szám

­ Megírták a lapok, hogy Szepesi György, a Magyar Labdarúgó Szö­vetség új elnöke. A külföldi lapok novemberben, a hazai lapok decemberben. Tisztá­ra olyan volt, mintha a zürichie­­ket jobban érdekelte volna, ki a Magyar Labdarúgó Szövetség új el­nöke, mint a pestieket Töröm a fejem, honnét tudhat­ták meg ők egy hónappal előbb, mint mi? Mert ha egyszerre tud­juk meg, akkor bizonyára mi is közöljük már novemberben. Ez tel­jesen világos. Mert arra, hogy az illetékesek egy hónappal előbb in­formálják a külföldi lapokat mint a mieinket még csak gondolni is kész mulatság. Na de hát akkor honnét az isten csudájából tudták meg egy hó­nappal előbb azok a bánya külföl­di lapok, hogy­­Szepesi György lett a Magyar Labdarúgó Szövetség új elnöke? Biztosan megálmodtak. November 15-én, hajnali 2 óra 35 perckor William McGonigle, az aberdeeni News Chronicle sport­­rovatvezetője nagyot horkantva éb­redt — Te anyjuk — nyúlt át a túlsó oldalra —, én most álmodtam va­lamit — Megint felem­lgltad magad — dörmög az asszonyka. — De neked hiába beszél az ember. — Nem, ez nem olyan volt Olyankor rosszakat szoktam ál­modni. Tudod, most mit álmodtam? Hogy Szepesi György lett a Magyar Labdarúgó Szövetség új elnöke. — És az nekünk jó? — Az nekünk mindegy. Elég az hozzá, hogy holnap megírom a ro­vatomban. Az is lehet hogy elmentek a­lá­— Ki a kedves megboldogult? — kérdezte a tudós nő. — A magyar futball — mondta Martin Maier, a bécsi Kurier spor­tosa. — Az oberammergauiak menje­nek haza — kiáltotta a látóasz­­szony. — Vorarlbergiek pénteken jöjjenek! — Azzal viszafordult az újságíróhoz. — Látok valakit a megboldogult mellett Középkorú fiatalember, folyton azt kiabálja: „Gól, gól, gól!” — Á, der Szepesi! — örvendezik a riporter. — Tudja, időnként fel­bukkan a mi tévénk sportadásában ia. Azzal elrohan és másnap megír­ja, hogy „unser Szepesi” lesz a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség új el­nöke. Elképzelhető, hogy idehaza mind­ez revelációként hat Az illetéke­sek hetek óta fel-alá rohangálnak, a fejüket fogják.­­ — Jézusmária, ki legyen a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség új el­nöke? Jézusmária, ki legyen a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség új el­nöke? Aztán elolvassák a stockholmi Aftonbladetet és felderül az ar­cuk. — Nem is rossz tipp. Szepesi György, hát persze! Hogy ez ne­künk nem jutott az eszünkbe! Jó, jó, de hát akkor sem értem. Mert ebben az esetben legalább nyugati forrásokra hivatkozva meg­írhattuk volna, hogy Szepesi György lesz a Magyar Labdarúgó Szövetség új elnöke. Hiszen any­­nyi mindent megírunk nyugati hír­forrásokra hivatkozva. Megírjuk Empairrt és Begint, megírjuk Cár­iert és Enamdtot... de nem írjuk meg Szepesit Lehet hogy fenyítésképpen? — Rossz gyerekek voltaitok, nem teljesítettétek az exporttervet, most nem áruljuk el, hogy Szepesi György lesz a Magyar Labdarúgó Szövetség új elnöke. És ha a haté­konyság továbbra sem javul, még kukoricára is térdepeltek... Nem. Mégsem. Most hirtelen rá­jöttem, miért vártak vele. Kará­csonyi ajándéknak szánták. Meg­lepetésnek. És ebben én meg is nyugszom. Felőlem a vásárlási blokkot is eltéphetjük. Mert kicserélni ugyan lehetne, de minek? És főként — kire? Peterdi Pál PING­ÁLÓ ASSZONY - Hallottátok? Kién megint csak az állam kezd túj életet! TÉLI ÚTÜGYELET — Úgy látszik, az OTP-nek sincs ennyi pénze. »Mb — Igenis, k­érem, azonnal ott leszünk és kívül-belül besózzuk a ko­csiját ... »

Next