MHSZ Vezetők Lapja, 1970 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
nikai ismeretek — amelyek szövetségünk tevékenységében célként és eszközként egyaránt szerepelnek — olyan egészséges romantikát képviselnek fiataljaink előtt, amit a KISZ nevelési céljainak elérése érdekében kitűnően tud hasznosítani. A legszorosabb együttműködés igénye tehát kézenfekvő. Kézzel tapintható Ugyanakkor természetesnek kell tartanunk azt is, hogy míg a két szervezet felső, majd középszintű vezetőségei viszonylag rövid időn belül megtalálták a kooperálás formáit, módszereit, addig ez alsó szinten hosszabb folyamatot és szorgos „aprómunkát” igényel. Ezért állapíthatjuk meg őszinte örömmel, hogy Baranyában az MHSZ és a KISZ alsó szintű együttműködésének fejlődése szinte kézzel kitapintható. A feladatok közös megoldására irányuló törekvés első konkrét formái a KISZ fiataljai által országszerte végzett társadalmi munkaakciók voltak, amelyeknek eredményeként székházak, lőterek, bázisok, pályák nőttek ki a földből. Ma már szinte mindenütt találkozhatunk ezzel és a baranyai példák is kedvezőek. A fokozatosan általánossá váló — alsó szintű — írásos együttműködési tervek nemegyszer olyan volumenű társadalmi munkasegítséget rögzítenek, hogy csodálkozva, örömmel nyugtáztuk. Hát igen, ez dicséretes hozzáállás! A Mecseki Ércbányász Vállalat MHSZ-szervezete például részben ezzel a segítséggel tudta elérni azt, hogy ma már minden üzeme rendelkezik lőtérrel — és ez csak egy a számtalan kínálkozó precedens közül. A KISZ-nek a mozgósításban vállalt szerepe ugyancsak kezd komoly tényezővé válni. Természetes, hogy mind több együttműködési terv fejezi ki szövetségünk igényét az ilyen jellegű segítségre. Ezek a vállalások olyan feladatokat vesznek le a vállunkról, amelyeket a fiatalok szervezete sajátos lehetőségeivel hatékonyabban képes megoldani. A Baranyai Megyei Építőipari Vállalat KISZ-istái vállalták, hogy 80 (!) fő tartalékos tiszthelyettes továbbképzésének mozgósítási feladatait végrehajtják — és ez nem kis dolog! Formák és módszerek Számos helyen a klubokon kívül álló, kommunista fiatalok rendezői munkát végeztek nagyobb szabású versenyeinken, demonstrációinkon. A kölkediek immár állandósuló ÖHV sikereiben a kiváló MHSZ-tevékenység mellett a község KISZ- tagjainak helytállása is említésre méltó szerepet játszik. Az együttműködés módszerei, formái változatosak. Boly, Beremend és más községek eredményes és nemegyszer látványos (pl. éjjeli) harci túrák színhelyei voltak és ezek közösen kerültek megrendezésre, összefogva mozgósítottak, együttes szervezésben jelölték ki a terepet, közösen igényelték az alakulatoktól a technikai segítséget és valamennyien célt értek, hiszen élményekben, tapasztalatokban, ismeretekben gazdagodtak. Hasonló jellegű célkitűzésekkel szerveződtek azok a közös laktanyalátogatások, amelyek sok helyen biztosították a fiatalok ismerkedését, az oly sok tájékozatlansággal és ebből eredő bizalmatlansággal szemlélt katonai élettel. A szervezőknek mindenütt az volt a véleménye, hogy ezeket az akciókat újra megismétlik, mert sikeresek, hatékonyak és irántuk az igény napról napra jelentkezik. A közös programokat több községben — Nagynyárád, Boly stb. — közös rendezésű és összeállítású filmvetítések, vetélkedők, MHSZ-előadók segítségével megtartott honvédelmi témájú KISZ- taggyűlések színesítették. A beremendi „testvérklubok" Beremenden találkozhattunk egy olyan törekvéssel, amely külön figyelmet érdemel. A helyi KISZ-szervezet Kiváló Ifjúsági Klubja és a községi MHSZ lövészklub „testvérklubbá” fogadták egymást és ennek jegyében szorosabban összekapcsolva tevékenységüket — a művelődési ház által nyújtott lehetőségeket jól kihasználva — realizálták azt a célkitűzést, hogy a hazafias és honvédelmi nevelés társadalmi összefogással valósuljon meg. A Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmával megvalósított gazdag program kitűnően szolgálta a honvédelem gombola- 2