Akadémia Almanach 1891
Polgári és csillagászati naptár
A Nap, Hoki és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A 38-dik laptól egész a 49-dik lapig a Nap és Hold recta ascensiója és declinatiója, az 50-dik laptól egész az 55-dik lapig pedig a bolygóké van följegyezve. E számadatok a déli időre érvényesek. Azon legnagyobb kör, mely az égi test helyén és a világsarkokon keresztül van fektetve, tehát az sequatorra merőleges, az égi test declinatiókörének neveztetik. E legnagyobb körnek azon része, mely az equator és az égi test helye között van, az égi test declinatiójának neveztetik. E declinatió számértéke mellett «é» vagy «d» betű áll, a szerint amint az égi test az északi vagy déli félgömbön van. Az equator azon része, mely a tavaszi pont és a declinatiókör között van, a naponkénti mozgás ellenkező irányában számítva, az égi test recta ascundójának neveztetik. A recta ascensió időben van kifejezve, 360 fokra 24 órát, tehát 15 fokra 1 órát számítván. A Hold hossza. A 38-dik laptól egész a 49-dik lapig az utolsó oszlopban van a Hold hossza, az állatöv jegyeiben kifejezve. Ezek a nap kezdetére érvényesek. A Napy és Hold kelte és lenyugta. A 38-dik laptól egész a 49-dik lapig van följegyezve a Nap és Hold kelte és lenyugta. A Hold kelte és lenyugta oszlopaiban helyenként áll «reggel». Megtörténik ugyanis, hogy a Holdnak egymásra következő kelte és lenyugta között több mint 24 óra telik el. Ha tehát a Hold ilyenkor éjfél előtt felkel vagy lenyugszik, ekkor a Hold lenyugta vagy kelte nem történik a következő napon, hanem másodnapon. E megjelölés «reggel» tehát azt jelenti, hogy e napon a Hold nem nyugszik le vagy nem kel fel.