Akadémia Almanach 1891
Polgári és csillagászati naptár
A bolygók d telelése. Az 50-dik laptól egész az 55-dik lapig az utolsó oszlopban van a bolygók delelési ideje, középidőben följegyezve. Ebből tudjuk meg, hogy a bolygó mikor van a látáskörünk felett a legmagasabban, és ezen idő a bolygó delelési idejének neveztetik, és ebből megítélhetjük azt is, vájjon a bolygó látható-e vagy nem? A bolygók kelte és lenyugta nincs adva, azonban ezen időket az alább közzétett, a csillagászati fénytörés (35') tekintetbe vételével kiszámított fél-napívek táblája segítségével mindig ki lehet számítani. Ugyanis az égitest egyenkezű körének azon része, mely a látáskörünk felett van, vagy azon idő, mely alatt az égi test a látáskörünk felett tartózkodik, napívnek neveztetik. Ennélfogva a fél napo azon idő, mely az égi test keltétől deleléséig vagy delelésétől lenyugtáig, eltelik. Ha tehát a delelési időből levonjuk e fél-napívet, nyerjük kettének idejét, ha azonban a delelési időhöz hozzáadjuk a fél-napívet, kapjuk lenyugtának idejét. Mivel a fél-napív nemcsak az égitest declinatiójától, hanem még az észlelő hely geographiai szélességétől is függ, ez okból a következő fél-napívek táblája Budapestre és oly helyekre érvényes, melyeknek geographiai szélessége közel annyi mint a budapestié. Fél-napívek táblája. északi declinatió o fél-napív 6. p. északi declinatió o fél-napív 6. p. déli declinatió o fél-napív 6. p. déli declinatie o fél-napív c. p. 0 0 4 13 7 20 6 4 13 5 5 1 fi 8 14 7 71 5 59 14 5 1 2 fi 12 15 7 122 5 55 15 4 56 3 fi 17 16 7 173 5 50 16 4 51 4 6 21 17 7 224 5 fi 17 4 46 5 fi 25 18 7 275 5 42 18 3 41 6 6 29 19 7 326 5 37 19 4 36 7 0 34 20 7 387 5 33 20 4 30 8 fi 39 21 7 438 5 28 21 4 25 9 fi 43 22 7 499 5 24 22 4 20 10 ti 48 23 7 55 10 5 19 23 4 14 11 0 53 24 8 1 11 5 15 24 4 8 12 11 57 258 7 12 5 10 25 4 2