Antik Tanulmanyok 7. (1960)

1-2. szám - TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Az óegyiptomi orvostudomány mint az archaikus gyógyászat fejlődésének egyik típusa

­ Antik Tanulmányok REGÖLY-MÉ­REI GYU­LA AZ Ó-EGYIPTOMI ORVOSTUDOMÁNY MINT AZ ARCHAIKUS GYÓGYÁSZAT FEJLŐDÉSÉNEK EGYIK TÍPUSA BEVEZETÉS A gyógyászat kialakulásáról nézeteink nem egységesek. Az orvostörté­­nészek egyik csoportja, mint Meyer-Steiner és Sudhoff,­ a magyarok közül Pólya Jenő,2 Manninger Vilmos,3 Regöly-Mérei, és mások azon a véleményen vannak, hogy az ősi gyógyászat a tapasztalatok megszerzésével kezdődött és a mágikus elemek csupán később keveredtek a gyógyászathoz. Ezzel ellen­tétben több orvostörténész nézete szerint a gyógyászat mágiából indult volna ki (p. Schwalbe és Aschoff5.). Sigerist3,7, valamint Szumowskik azt hangoz­tatják, hogy az ősi gyógyászatban az empíria és a mágia voltaképpen egy időben jelent meg, a mágikus és empirikus elemek viszonya az ősnépek orvos­tanában «változékony, nem következetes, nem egynemű, benne egyszer ez, másszor az a tényező van túlsúlyban» (Szumowski).­ Az utóbbi években Sigerisz klasszikus munkájában részletesen foglal­kozik az ó-egyiptomi orvostannal és a következő megállapításra jut : «I think however, that it would be a mistake to assume that Egyptian medicine started out empirically, developed along rational lines, and then degenerated into a prayer and incantation medicine. The Egyptian were always a religious people, as is evidenced by their burial customs, their earliest literature, and entire civilization. Spells and in­cantations for the cure of diseae can be found formulated in literature as early as Pyramid Texts. There probably was shift in emphasis in the course of the centuries but magico-religious and empirico-rational medicine could be found in Egypt at all times side by side and we are therefore justified in discussing them separately.1910 Sigerist jogosan elért nagy nemzetközi tekintélye szükségessé teszi, hogy ismét vizsgálat tárgyává tegyük a rationalis­ empiria gyógyászati primá­tusának kérdését, mert ha az empíria és mágia ténylegesen egy időben hatotta 1 Th. Meyer-Steiner, und K. Sudhoff: Geschichte der Medizin im Überblick mit Abbildungen. Jena 1928. 3—9. 2 Pólya J.: Az orvostudomány regénye, Bp. évszám nélkül 1—18. 3 Manninger V.: A sebészet diadalútja, Bp. évszám nélk. 9—12. 4 Mérei Gy.: Az orvostudomány története. I. Történelemelőtti idők: A primitív népek gyógyászata. Az ókor orvostudománya. Bp. 1957. 9—17. 5 E. Schwalbe und L. Aschoff: Vorlesungen über Geschichte der Medizin. Jena, 1909. 167. 6 H. Sigerist: Amerika und die Medizin. Leipzig, 1933. 15—28. 7 fl. Sigerist: Grosse Ärzte, München, 1955. 22. 8 W. Szumowski: Az orvostudomány története (magyar kiadás Herczeg Árpád kiegészítésével), Bp. 1939. 2—12, 14. és 22. Az idézett szövegrész: G. D 10 Ή. Sigerist: A history of medicine. I. Primitive and archaic medicine. New- York, 1951. 268. Lásd még az előtte és utána levő részeket is.

Next