Vasi Szemle 1963 (17. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 1. szám - Belák Sándor: Az őrségi táj mezőgazdaságának múltja és jövője

moróc, Hódos, Kapornak és Bükkalja. A három utóbbi község ma már nem tartozik hazánkhoz. Az Őrség székhelye — központja — Őriszentpéter volt, és az eredeti őrségi községek kiterjedése mindössze 42 000 kat. hold körüli. Erről több néprajzi és szakíró emlékezik meg: Balassa 1958, Gayer 1936, Kardos 1943, Mészöly 1917, Vakarcs 1939. Amikor a táj mezőgazdasági kultúrájáról és lehetőségeiről megemlékezünk, hiba lenne érdeklődésünket ilyen szűk területre vonatkoztatni. Ha a talajtípus szerint vizsgáljuk a tájat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az Őrség területe az említettnél lényegesen nagyobb, és sokkal helyesebb úton járunk, ha a jel­legzetes talajtípus — melyről későbbiekben részletesen lesz szó — szerint hatá­rozzuk meg tájunkat, amint azt Dömötör (1954 és 1957), Kogutowitz (1988), Nemesnépi Zakál (1818), Pável (1934) teszik, így valóban meghatározható lesz az a tágabb táj, ahol a talaj javítása feladatot jelent, és amelyen jellegzetes nagyüzemi mezőgazdasági termelés lesz kibontakoztatható. Az Őrség nyugati határát az országhatár jelenti. Délre az ugyancsak jelleg­zetes kisebb Hetés és a nagyobb kiterjedésű Göcsej tájával érintkezik, kelet felé élesen elhatárolódik Vas és Zala megyék lényegesen jobb talaj típusú tájaitól. Az Őrség elsősorban néprajzi elhatárolást jelent. Közigazgatásilag túl­nyomó részben Vas megyéhez tartozik, mindössze néhány községe nyúlik át Zala megyébe. Megkülönböztetünk Alsó- és Felsőőrséget, a kettő között az elvá­lasztóvonalat a Rába völgye adja. Az Alsóőrségben 37 község (szentgotthárdi, körmendi és lenti járás), a Felsőőrségben 61 község (szombathelyi, körmendi, vasvári, szentgotthárdi és zalaegerszegi járás területén) van. Területi adatai talajtípusok szerint a következők: (Stefanovits 1956). I. Genetika szerinti csoportosítás (1. sz. táblázat) A TÁJ AGRÁRTÖRTÉNETE A szóban levő terület hazánk egyik legérdekesebb vidéke. Mezőgazdasági kultúrája nagyon elmaradott, amit bizonyít az is, hogy az itteni terméseredmé­nyek mindig lényegesen alatta voltak és vannak az országos átlagnak. Az itt kialakult „népi” talajművelés, az ősi nyomokon járó gazdálkodási kultúra szinte egyedülálló. Ha megfigyelésünket csupán a földművelésre korlátozzuk, akkor is rendkívül sokoldalú, összetett, bonyolult tevékenység, amelynek alapos magya­rázata és indoka van. A tájon lakó emberek nehéz munkájáról, megélhetési viszonyairól több írás, monográfia jelent meg. Ezek mind első helyen tesznek említést a talajviszo­nyokról, mint olyanról, melynek következménye a kialakult jellegzetes kisüzemi, Tájegység Erdőségi Mezőségi talaj öntés kat. h. összesen Alsóőrség Felsőőrség 62 746 108 793 9 792 9 515 12 206 72 261 130 791 Összesen: 171 539 9 792 21 721 203 052 II. Kötöttség szerinti csoportosítás (2.sz. táblázat) Tájegység Homokos vályog Vályog talaj­ka Agyagos vályog t. h. összesen Alsóőrség Felsőőrség 7411 63 969 122 009 871 8782 72 261 130 791 összesen: 7411 185 978 9653 203 052

Next