Vasi Szemle 1963 (17. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 1. szám - Belák Sándor: Az őrségi táj mezőgazdaságának múltja és jövője
moróc, Hódos, Kapornak és Bükkalja. A három utóbbi község ma már nem tartozik hazánkhoz. Az Őrség székhelye — központja — Őriszentpéter volt, és az eredeti őrségi községek kiterjedése mindössze 42 000 kat. hold körüli. Erről több néprajzi és szakíró emlékezik meg: Balassa 1958, Gayer 1936, Kardos 1943, Mészöly 1917, Vakarcs 1939. Amikor a táj mezőgazdasági kultúrájáról és lehetőségeiről megemlékezünk, hiba lenne érdeklődésünket ilyen szűk területre vonatkoztatni. Ha a talajtípus szerint vizsgáljuk a tájat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az Őrség területe az említettnél lényegesen nagyobb, és sokkal helyesebb úton járunk, ha a jellegzetes talajtípus — melyről későbbiekben részletesen lesz szó — szerint határozzuk meg tájunkat, amint azt Dömötör (1954 és 1957), Kogutowitz (1988), Nemesnépi Zakál (1818), Pável (1934) teszik, így valóban meghatározható lesz az a tágabb táj, ahol a talaj javítása feladatot jelent, és amelyen jellegzetes nagyüzemi mezőgazdasági termelés lesz kibontakoztatható. Az Őrség nyugati határát az országhatár jelenti. Délre az ugyancsak jellegzetes kisebb Hetés és a nagyobb kiterjedésű Göcsej tájával érintkezik, kelet felé élesen elhatárolódik Vas és Zala megyék lényegesen jobb talaj típusú tájaitól. Az Őrség elsősorban néprajzi elhatárolást jelent. Közigazgatásilag túlnyomó részben Vas megyéhez tartozik, mindössze néhány községe nyúlik át Zala megyébe. Megkülönböztetünk Alsó- és Felsőőrséget, a kettő között az elválasztóvonalat a Rába völgye adja. Az Alsóőrségben 37 község (szentgotthárdi, körmendi és lenti járás), a Felsőőrségben 61 község (szombathelyi, körmendi, vasvári, szentgotthárdi és zalaegerszegi járás területén) van. Területi adatai talajtípusok szerint a következők: (Stefanovits 1956). I. Genetika szerinti csoportosítás (1. sz. táblázat) A TÁJ AGRÁRTÖRTÉNETE A szóban levő terület hazánk egyik legérdekesebb vidéke. Mezőgazdasági kultúrája nagyon elmaradott, amit bizonyít az is, hogy az itteni terméseredmények mindig lényegesen alatta voltak és vannak az országos átlagnak. Az itt kialakult „népi” talajművelés, az ősi nyomokon járó gazdálkodási kultúra szinte egyedülálló. Ha megfigyelésünket csupán a földművelésre korlátozzuk, akkor is rendkívül sokoldalú, összetett, bonyolult tevékenység, amelynek alapos magyarázata és indoka van. A tájon lakó emberek nehéz munkájáról, megélhetési viszonyairól több írás, monográfia jelent meg. Ezek mind első helyen tesznek említést a talajviszonyokról, mint olyanról, melynek következménye a kialakult jellegzetes kisüzemi, Tájegység Erdőségi Mezőségi talaj öntés kat. h. összesen Alsóőrség Felsőőrség 62 746 108 793 9 792 9 515 12 206 72 261 130 791 Összesen: 171 539 9 792 21 721 203 052 II. Kötöttség szerinti csoportosítás (2.sz. táblázat) Tájegység Homokos vályog Vályog talajka Agyagos vályog t. h. összesen Alsóőrség Felsőőrség 7411 63 969 122 009 871 8782 72 261 130 791 összesen: 7411 185 978 9653 203 052