Vasi Szemle 1991 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1991 / 1. szám - VASI VILÁG - Gyurácz József: Vas megye madárfaunájának állatföldrajzi alapvetése 1991-ben
VASI VILÁG GYURÁCZ JÓZSEF Vas megye madárfaunájának, állatföldrajzi alapvetése 1991-ben Bevezetés Egy faj áreája, elterjedése függ az adott terület geológiai múltjától, a rendelkezésre álló élőhelyek kiterjedésétől, valamint a faj ökológiai valenciájától és mobilitásától. Az área a fajra jellemző, tükrözi a faj ökológiai igényeit, amelynek alapján az azonos elterjedésű fajok egy faunaelembe tartoznak. Valamely terület avifaunájának állatföldrajzi elemzésekor azt vizsgáljuk, hogy az ott előforduló madárfajok mely faunaelembe — elterjedési típusba — tartoznak. A faunaelemenként összetételben bekövetkező változások jelzik a vizsgált terület ökológiai állapotát. Terület és módszer Vas megye domborzatát a nyugat-magyarországi peremvidék változatos felszínű középtájai alkotják. A Sopron-Vasi síkság (Vasi-völgység) a Rába és mellékfolyói által kialakított kavicstakaros síkság. Széles, lapos hátak, keskenyebb gerincek teszik változatosabbá a síkság természeti képét, amelyben egyre uralkodóbbak az antropogén formák, csatornák, gátak, feltört rétek. A táj csapadékosabb, kilúgozottabb talajú nyugati felén a zonális társulásoknak tekinthető tölgyelegyes erdeifenyvesek (Querco-Pinetum) és az elegyetlen erdeifenyvesek (Genisto nervatae-Pinetum) jellemzők. A síkság keleti felén zonális helyzetben a cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) válnak uralkodóvá, de extrazonálisan (pl. hegységek déli lejtőin) más területeken is előfordulnak. A Rába árterületén a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum) és gyertyános-kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum) a jellemző erdőtársulások. A ligeterdők irtása nyomán az ártéri területeken nagy kiterjedésű kaszálórétek alakultak ki. A terület jelentős részén intenzív mezőgazdasági és erdőgazdasági művelés folyik. Az Alpokalja (Kőszegi-hegység és hegylábfelszíne, Vas-hegy, Őrség, Vasi-Hegyhát) hegységekből, dombságokból és fennsíkokból álló középtáj. A Kőszegi-hegység Nyugat- Magyarország legjelentősebb hegyvidéke, leggazdagabb hegyvidéki flóraelemekben és a madárvilág