Finkey Ferencz: Büntetés és nevelés (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 2/4., 1922)
. Finkey Ferenc ennek magyarázata abban áll, hogy az anyagi büntetőjog tudománya a legutóbbi időkig nagyobb előszeretettel karolta fel a bűntett fogalmát, mint a büntetését. Míg a „büntetendő cselekmény“ fogalma, annak dogmatikája a legapróbb részletekig nagyméretű gondos feldolgozásban részesült, addig a büntetés fogalmával, annak elméleti és gyakorlati kérdéseivel a büntetőjogi irodalom aránylag mostohán bánt el. A büntető perjog tudománya pedig tárgyánál fogva szintén inkább a „bűncselekmény“ gyakorlati problémáival, a ténykörülmények, a bűnösség megállapításával foglalkozik, a büntetés kérdéseivel keveset törődik. így jöttek rá mind többen, hogy a büntetés problémáinak, melyek gyakorlatilag a legnagyobb horderejűek, egészen önálló tudományt kell szentelni s megszületett a XIX. század folyamán a büntetéstan (poenologia, science pénitentiaire, science of penology), amely a büntetés fogalmát, annak tartalmát, célját, a büntetési rendszer történeti kifejlődését, mai állását s a büntetésvégrehajtás alapelveit és részleteit öleli fel. A német szakirodalom a „büntetéstan“ elnevezés helyett a „börtönügyi tudomány“ (Gefängnisswissenschaft), vagy A büntetés jogalapjával, vagyis elméletével, épúgy történetével, valamint céljával (büntető politika) ugyan régóta nagy előszeretettel foglalkozik az irodalom, de a büntetés fogalma, a büntetési rendszer alapkérdései, a végrehajtás vezérelvei csak a legújabb időben jutottak az irodalmi érdeklődés központjába. Helyesen jegyzi meg Johann Nagler, e tárgyról írt, ezidőszerint legterjedelmesebb s egyik legalaposabb monográfiájában (Die Strafe. Eine juristisch-enpirische Untersuchung. Leipzig, 1918. 21 ), hogy az irodalomban legtöbben oly egyszerűnek és rég elintézettnek nézik a büntetés fogalmát, hogy azzal már nem is szükséges közelebbről foglalkozni, holott ellenkezőleg épen azt lehet mondani, hogy a büntetés lényegének, belső ismérveinek, vagyis a büntetés fogalmának dogmatikus kifejtése épen el van hanyagolva. Nagler műve mellett kiválóbb régebbi dolgozatok e tárgyban: Gutjahr: Über Strafe und Bestrafung. 1800.; Bothmer : Der Begriff der Strafe. 1808.;. Leistner : Das Recht in der Strafe. 1872.; Pfenninger: Der Begriff der Strafe 1877.; Binding: Das Problem der Strafe in der heutig. Wissenschaft. Abhandlungen 1.61—94.; Kohler: Das Wesen der Strafe. 1888. ; Szerer : La conception sociologique de la peine. 1914.; Sartz: Wesen und Zweckbeziehung der Strafe 1914.