Buday László: A statisztika munkaköre (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 2/7., 1923)
t Boday László általánosra való következtetésre jogosítana, hanem nagyobb tömegeket kell obszerválni, hogy az azonos kialakulásban megnyilvánuló rendszert fel lehessen ismerni. A szélirány, csapadék, hőmérsék változásainál évek hosszú sorának feljegyzéseiből lehet csak kiolvasni a szabályszerűségeket; bizonyos állat- vagy növényfajták életviszonyairól a különböző területi, talaj és klimatikus viszonyok között külön megfigyeléseket kell gyűjteni, hogy ezek tömegéből az állandó irányzat egyenes vonalát meg lehessen találni. Először arra a megállapodásra jutottak, hogy legalább is a szerves világ élettüneményeinek a vizsgálatára szükséges a statisztikai módszer, majd rájöttek, hogy az anorganikus világ jelenségeiben sem oly nagy az egyformaság, hogy ismételt — tömeges vagy legalább a tömeghez közelítő — megfigyelésekre nem volna szükség a szabályszerűségek felismerésére — s ma jóformán csak a chemiát tekintik a természettudományokban olyannak, amelyben a statisztikai módszerre nincs szükség, mert néhány kísérlet elegendő az elemek természetének és egymásra való hatásának megállapítására. Minél inkább előrehaladt így a statisztikai módszer sokoldalú használhatóságának a felismerése, s minél jobban kialakult a statisztikai módszer szabályainak — szinte azt lehet mondani, fortélyainak — összefüggése, annál nagyobbra nőtt egy kérdőjel, amely a módszerkérdéseket elsőízben kutatók gondolkozásában is ott lappangott már: ha a statisztikai módszer — amelynek különlegességét, s az indukciótól való eltérését idején felismerték — alkalmas kutató eszköze a tudományok egész seregének, hová kell sorozni azokat az ismereteket, amelyeket ez a módszer a társasélet alakulásáról kiderít? Az egyik, szelídebb felfogás az volt, amely a módszerre vonatkozó tudnivalókat a statisztika elmélete cím alatt foglalván össze, az alkalmazott nemzetgazdaságtan mintájára alkalmazott statisztika nevet adott mindannak a tanulságnak, amit ezzel a módszerrel a társadalmi életről ki lehet deríteni. A másik felfogás merevebb és így okoskodik: a statisztikai módszer csakugyan különleges, önálló kutatási mód.