Fodor Ferenc: A Jászság demográfiája a XVII. században (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 4/8., 1934)
A Jászság demográfiája a XVII. században* Közismert tény, hogy a magyar történeti demográfiának feltűnően kevés eredményeit ismerjük eddig. Pedig éppen Magyarországon volna igen nagy jelentősége ezeknek a kutatásoknak, mivel egyrészt azok a hatalmas méretű népmozgalmak, amelyek hazánkban a török hódoltság alatt és után lejátszódtak, másrészt a magyarságnak egyes tájakról való visszaszorulása és helyettük a nemzetiségeknek nagy területeken való előnyomulása és térfoglalása mind olyan tények, amelyek nemzeti szempontból is nagy jelentőségűvé tennék ezeket a kutatásokat. A XVI—XVII—XVIII. századokban alig volt a magyar földnek olyan zuga, amelynek lakossága meg nem mozdult volna. Az Alföldről a hegyvidékekre, majd onnan visszaáramlott a nép. E népmozgalmak eredménye lett a mai nemzetiségi térkép kialakulása. Mindezen népmozgalmakból csupán a céltudatos, külföldről származó telepítések egyikénekmásikának eredményeit ismerjük eddig számszerűleg, statisztikailag. A belső népvándorlások számszerűleg teljesen ismeretlenek. Pedig igen jól tudjuk, hogy még a ma legmagyarabb vidékeknek, pl. Jászságnak, Kunságnak népe is erősen megmozdult; ezek a tájak is nagy mértékben kiürültek bizonyos időszakokban, majd újból megteltek néppel. Rendkívül fontos volna tudnunk, hogy éppen ezen ma legmagyarabb tájaink népében milyen mértékben lehet meg az eredeti lakossággal való kontinuitás, s honnan kapta új települéit, milyen mértékben keveredett ez a ma tiszta magyarnak talált lakosság nemzetiségi tájak népével? * Felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának 1933. évi december 4.-én tartott ülésén.