Bartók György: A „szellem“ filozófiai vizsgálata (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 4/9., 1934)
2 Bartók György logikai alkatát s lehetővé teszi azt, hogy minden részismeret egy organikus rendszer keretében helyezkedve el, hozzájáruljon a szellem tökéletes megvalósulásához. Mindhárom értekezés tehát a szellem fogalma köré fonta a maga fejtegetéseinek szálait abban a meggyőződésben, hogy a szellem bölcselete, minél türelmesebben és behatóbban bontjuk fel a különböző problémák logikai szálait és minél gondosabban szőrjük azokat ismét egybe, annál közelebb visz a lét és az ismeret nagy kérdéseinek megértéséhez. Az itt következő fejtegetések is a szellem bölcseletének szolgálatában állanak: még teljesebbé akarják tenni az előző három tanulmány fejtegetéseit és közelebb akarnak vinni ismét egy lépéssel az eredeti célhoz, amely nem egyéb, mint a szellem filozófiájának megalapozása az ismeretelmélet és dialektika segítségével. Létrejöttüket azonban más körülmények is kellőképen indokolják. Ha u. i. széttekintünk a háború előtti bölcselet mezején, azt fogjuk találni, hogy már Hegel óta mind komorabban fogadott vendég a szellem szó s ahol a szellem lényegére vonatkozó hatások elég merészek voltak a nyilvánosság színe elé lépni, ott a bölcselettel foglalkozók megrettenve gyanítottak fellegekben járó metafizikát és sürgősen siettek a pozitivizmus védelmére a tények félreértett kultuszának nevében, így azután lassacskán a szellem helyére az »élet« került s a szellembölcselet helyét az életbölcselet igyekezett elfoglalni. Elég itt a Jacobi, Schopenhauer, Bergson s a pragmatizmus törekvéseire gondolnunk. A háború utáni Európa minden részében s így természetesen félénk tempóban bár, de nálunk is kezd immár megváltozni a helyzet. A szellem szó szívesen látott vendég nemcsak a bölcselet, hanem a szellemtudományok terén is. Sőt most mintha az ellenkező végletbe sodródnánk: míg előbb a pozitivizmus és többé-kevésbbé határozott válfajai öntötték el irodalmunkat és gyönyörködtették az elméket, addig most a magas légben járó spekulációkat vette szárnyaira a szeszélyes divat s a filozófia már-már a belletrisztika határain jár. Bármint álljon is azonban a dolog, örvendő