Dr. Zlamál Vilmos: Az állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása Magyarországban (Értekezések a természettudományok köréből, 1/3., 1867)
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS MAGYARORSZÁGBAN. 5 Az 1857-ik évi kimutatás szerint volt : ló......................... 1,673,333 db. öszvér .................... 1,266 „ szamár .... 25,998 „ szarvasmarha 3,876,870 „ juh........................ 8,892,176 „ kecske .... 760,835 „ sertés .................... 3,128,611 „ Összesen 18,359,089 db. A „mennyiség“ kérdésénél pedig nem egyedül s nem annyira a termelés voltaképi sokasága, mint egyszersmind, s leginkább a termelt tárgy, s az arra fordított költség (munka, eszköz stb.) közti arány jó tekintetben az állattenyésztésnél tehát mindenekelőtt a létszám nagysága s azon térnagyság (Flachen-Raum) közti arány veendő fel, mely térségen a marha tenyésztetik és eltartatik. Azon térnagyság, melyben a fenn kimutatott marhaszám tenyésztetik honunkban (ahova a Bánsághoz tartozó katonai határőrvidék is betudatott), 3888 mértföldet teszen? e szerint 10 mértföldre esik : ló......................... 4305/is db. öszvér .... 10/„ г szamár .... 61% „ szarvasmarha . 997% „ juh.................... 2287*/» * kecske .... 41'/» » sertés .... . 804% „ Összesen . 456670 db. Hogy most már kipuhatolhassuk, vájjon Magyarhon az állattenyésztéssel foglalkozó országok között milyen rangot foglal el, a most előadott számokat más országokéival össze kell hasonlítanunk ; mi végett pedig nem talán Angolországot — mint az állattenyésztés előképét vesszük fel, hanem egyedül csak az osztrák birodalom más országaira hivatkozunk, melyek pedig e tekintetben nem igen nagy hírnévnek örvendnek. Magyarországban még legelőnyösb számviszonyt tüntet ki a ló és juh mennyiség.