Scherfel V. Aurél: A koronahegyi fürdő (Smerdzonka) kénesvizének vegyelemzése (Értekezések a természettudományok köréből, 15/5., 1885)
ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. A KORONAHEGYI FÜRDŐ (SMERDZONKA) KÉNESVIZÉNEK VEGYELEMZÉSE.*) SCHERFEL V. AURÉL-tól. (Bemutatta a III. oszt. ülésén 1885. máj. 18. Nendtvich K. r. t.) Közel Szepesmegye s egyszersmind az ország határához is, alig egy kilométernyire a Dunajecz folyótól, mely itt Magyarországot Galicziától elválasztja, a Pienin hegységben, a lipniki völgy torkolatánál fekszik a koronahegyi fürdő (Smerdzonka). Közvetlen a Dunajecz folyó mellett, a völgy bejáratát teljesen uralva emelkednek a Vörösklastrom falai. Ezzel átellenben a Dunajecz balpartján látjuk a Koronahegynek impozáns sziklatömegét, a Pienin hegység legszebb alakítmányát. A Vörösklastrom úgyszintén a koronahegyi fürdő a lechnitzi uradalomhoz tartoznak s közös tulajdonát képezik az eperjesi g.k. püspökségnek és káptalannak. A kassa - oderbergi vasút poprád - felkai állomásától — Késmárkon át — körülbelül 6 óra alatt, az eperjes-tarnovi vasút Orló állomásától pedig — Lublón át — 4 óra alatt elérhető. Szczawnicza, az ismert galicziai fürdő körülbelül másfél *) Smerdzonkai fürdőnek eddig magyar neve nem lévén a «Koronahegyi fürdő » megnevezés a földes uraság indítványára itten először használtatik. M. T. AK. ÉRT. A TERMÉSZETTUD. KÖRÉBŐL. 1885. XV. K. 5. SZ.