Than Károly: Az ásványvizeknek chemiai constituciójáról és összehasonlításáról (Értekezések a természettudományok köréből, 20/2., 1890)
2 THAN KÁROLY, eredete és értéke ismeretlen lévén, azt tartotta, hogy az egyes sóknak az analysisben előtüntetett mennyiségei az ásványvízben valóban bennfoglaltatnak. A szakemberek egy része hitte, hogy a föntebbi hypothesis jogosult, de a tárgyával behatóbban foglalkozók érezték, hogy ez nem egyéb mint egy puszta conventio, sőt amennyiben számos adat ennek ellentmondott, úgy voltak meggyőződve, hogy a hypothesis téves. Nézetem szerint ennek a szokásnak igen káros következményei voltak : 1. mert ilynemű előítéleteknek meggyökerezését a valódi tudás elterjedésére veszedelmesnek tartom ; 2. mert az ásványvizek összetételének megítélésében és a vizek gyakorlati alkalmazásában is sok zavart okozott. Az eddigi szokás helytelensége leginkább abból derül ki, hogy két különféle víz szabatosan összehasonlítható nem volt, még pedig főképen azért, mert nem volt a valónak kifejezése és mert még conventionak is tökéletlen volt. E szokás mellett, sok esetben a vizsgáló chemikusnak felfogásától, ízlésétől, tehát önkényétől függött, hogy combinál némely alkatrészeket sókká, és ennélfogva általánosan conventio gyanánt sem fogadhatták el. Ennek következtében nem ritkán megtörtént, hogy egy ugyanazon víz két chemikustól ugyanazon analytikai eredménynyel megvizsgálva, a felfogás különbsége folytán az eredménynek összeállítása úgy ütött ki, mintha két különféle vizet vizsgáltak volna meg. Könnyen érthető ebből, hogy a gyakorló orvos, aki az ásványvizeket alkalmazza, két különféle víznek összetételét szabatosan összehasonlítani képtelen volt, mert az ilyen összehasonlítás a gyakorlott szakchemikusnak is csak hosszadalmas átszámítások után sikerülhetett. E zűrzavarnak véget vetendő, a Természetvizsgálók és Orvosok marosvásárhelyi vándorgyűlésén már 1864-ben egy új módot javasoltam az ásványvíz-elemezések eredményének összeállítására. Czélja volt e javaslatnak egyrészt az objektív való kiderítése, másrészt, hogy az ásványvizeknek chémiai összetételét helyesen megítélni és a különféle vizeket összehasonlítani lehessen. Az elv, amelyből akkor kiindultam, az volt, hogy csak annyit fejezzünk ki ezen összeállításokban, amennyit a kísérlet valóban bizonyít, és hogy ne csempészszünk beléjük olyan állításokat, melyek valótlanok vagy’ legalább nagy mértékben kétesek. A föntebbi példára vonatkozva a tárgyilagosság érdekében azt 32