Than Károly: Az ásványvizeknek chemiai constituciójáról és összehasonlításáról (Értekezések a természettudományok köréből, 20/2., 1890)
AZ ÁSVÁNYVIZEKNEK CHEMIAI CONSTITUTIÓJÁRÓL. 3 javasoltam, mondjuk ki, hogy hány gramm a nátriumnak és hány gramm a magnesiumnak a mennyisége egy kilogramm vízben, továbbá mennyi benne a chlor, meg a kénsavmaradék (CS04). Ennyi az, amit analysiskor a kísérlet bizonyít, mert azt, hogy mennyi a natriumchlorid (NaCl), a magnesiumchlorid (MgClq), meg a nátriumsulfát (Na^SO^) és a magnesiumsulfát (MgSO4) a vízben, kísérletileg nem tudjuk meghatározni, és így nem is fejezhetjük ki mennyiségeiket. Ha ezt a régi szokás szerint megteszszük, akkor tulajdonképen a fáradságosan meghatározott világos kísérleti adatokat bizonytalan hypothesisekkel homályosítjuk el. Mint minden régi előítélet, úgy ez a szokás is annyira gyökeret vert, hogy ha javaslatomat egyesek kivált hazánkban követték is, egészben véve a régi szokás fönnmaradt. A nagyobb rész javaslatomat bár helyeselte, leginkább azért nem tartotta elfogadhatónak, mert a gyakorló orvos kevésbbé tud elbánni a nátrium meg a magnesium mennyiségével, mint a tőle jobban ismert nátriumchlorid és magnesiumsulfát mennyiségeivel. Ezt ugyan megengedem , de a tudományban nem a gyakorlat kényelme, hanem a valóság lehet csak irányadó. Az ezelőtt 25 évvel tett javaslatomnak jogosultságát, a legújabban történt nagy tudományos felfedezések fényesen és minden kétséget kizáró módon igazolták. Javaslatomat eredetileg csak a tárgyilagosság és az analysisek összehasonlításának érdekében tettem. Az említett nagy felfedezések, melyek kivált az elméleti chémia terén egyelőre megmérhetlen horderejűek, azt derítették ki, hogy javaslatom nemcsak a föntebbi szempontokból czélszerű , hanem hogy az egyúttal az ásványvizek legnagyobb részének valódi chemiai constitutióját is szabatosan kifejezi, amit akkorában magam sem mertem remélni. A kérdés érdekességénél és a tárgy fontosságánál fogva,, legyen szabad az idevágó felfedezéseknek lánczolatát röviden előtüntetnem. Ezeknek lényegét ismertetve, úgy hiszem sikerül kimutatnom azt, hogy javaslatom ma már nemcsak czélszerű conventio, hanem az ásványvizek legnagyobb részére a tudomány által jogosan követelt eljárás a vizek chemiai constitutiójának kifejezésére is. Kiinduló pontját képezték e tudományos vívmányoknak Pfeffer kísérletei 1887-ben, aki növényphysiologiai szempontból 3*33