Esztétikai Szemle 8. (1942)
1942 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Magyaryné Techert Margit: Plotinos esztétikája
PLOTINOS ESZTÉTIKÁJA írta: Magyaryné Techert Margit. Az utolsó hellén gondolkodó rendszeréből mindenkor a szépről szóló fejtegetések voltak az emberi gondolkodásra a legnagyobb hatással. Hatottak Szent Ágostonra, Pseudo-Dionysios Aeropagitára, majd ezeken keresztül Szent Tamásra. Megihlették a renaissance gondolkodóit, Plotinos hatása alatt áll a Marsilius Ficinus által alapított firenzei Akadémia, nemkülönben az angol felvilágosodás kora (Whichcote, John Smith, Cudworth), hogy végül a német klasszicizmusban és romantikában megint csak a »csodálatos misztikus« (Goethe) esztétikai gondolatai éljenek tovább. Mielőtt esztétikájára áttérnénk, vessünk egy palantást a korra, amelyben ez a bölcselő élt és a szép szeretetét hirdette. Plotinos életének alkotó korszaka Gallienus császár uralkodásának 10 évére (259—268) esik. Ez a korszak a művészetek terén egyike a legsötétebb koroknak. G. Rodenwaldt szerint nincs is más műalkotás ebből a korból, mint néhány szép szarkofág, amelyek egyikében ő éppen a mi bölcselőnk örök nyughelyét vélte felismerni. Politikai szempontból még nagyobb sötétség. Athénben a 30 zsarnok uralkodik. Az egész római birodalom a széthullás jeleit mutatja. A határoknál barbárok seregei fenyegetnek, a provinciákban állomásozó tábornokok önálló uralkodókká kiáltatják ki magukat. A tengereket a kalózhajók teszik bizonytalanokká. Közben szörnyű járványok húzódnak keletről-nyugatra, különösen Itáliába. Az öreg Plotinos észreveszi, hogy kedvenc tanítványa, Porphyrios öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik s ezért — hogy feledjen — utazni küldi. Míg Porphyrios Szicíliában van, Plotinos meghal leprában, teljesen elhagyottan. Maga az a tény, hogy ilyen külső körülmények között nemcsak a filozófiai szemlélődés ormaira tudott felemelkedni, hanem alkotása közepére a szépség szeretetét helyezte, nem csekély bizonyítéka Plotinos szellemi kiválóságának. Esztétikája két, aránylag rövid, értekezésben — amit Porphyrios könyveknek nevezett — az I. 6-ban és az V. 8-ban van kifejtve. Ezzel a két könyvvel akarunk a továbbiak folyamán behatóan foglalkozni. A kettő közül nemcsak a kiadás sorrendjében, hanem a bölcselő fejlődése szerint is, az I. 6 a korábbi. Alapjául Platon Symposion-ja tekinthető és annak is különösképpen a Diotima beszédének nevezett része. Ebben a szépségről és szerelemről szóló gyönyörű himnuszban a platoni erős fontos szerepet tölt be: ő a közvetítő istenek és emberek, anyagi és szellemi világ között. Ha »idelenti« szempontból tekintjük, úgy az erős nem más, mint az ember 1 Walter Dress: Die Mystik des Marsilio-Picino. Leipzig. Gruyter 1929. Ernst Cassirer: Die platonische Renaissance in England. Teubner, Leipzig, 1932. > Jahrbuch des Deutschen Archeologischen Instituts, 1936. 4 Hans Oppermann: Plotinos Leben. Heidelberg 1929. 3