A Földgömb 1. (1929-1930)
1929 / 1. szám - Kiss Lajos: A Nyírvíz
• « íf | 1 /w Oj) • • F\ FOLDYOMB n MHQYnR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA. I. ÉVFOLYAM 19 291. SZHM a Nyírvíz. Irta : KISS LAJOS. Magyarázatra szorul ma már a címül felírt szó még a Nyírség legnagyobb részét képező Szabolcs vármegyében is, ahol nyírvíz alatt a Nyírség mély fekvésű területein öszszegyűlő csapadékot, kártékony vizet értik. A nyírségi csapadékvizet levezető Nyírvízszabályozó társulat 1879- ben történt megalakulása előtt pedig a Nyírség névadó fájának, a nyírfának kieresztett levét, vizét értették minden időben. A hajdani nyír-rengetegek központjában, Nyíregyházán, ma gyanúsan mosolyogva hallgatják a nyírvízről feltett kérdéseket a legöregebb emberek is, mint olyan hihetetlen dolgot, mely soha se létezett. Akadt olyan ember Petrikovics Pál tanító személyében, ki emlékezik arra, hogy az 1880-as évek elején a jelenlegi róm. kath. templom helyén létezett piacon — mint akkor mondták Nagypromenádon — hordóban árulta egy ember a nyírvizet. Ez a nyírvizes ember szamárhúzta kordon hozta ide június hónapban a nyírvizet, amelyet a piaci kút közelében levő cédulaház mellett árult a csapraütött hordóból. Egy krajcárért fél meszellyel adott. Emlékezik arra is, hogy gyermekkorában, az 1876—1877. években a nyíregyházi erdő Ifjúsági-völgye részében volt 25 —30 drb. nyírfa, melyeket tavasszal megfúrtak, a keletkezett lyukba csövet dugtak és azon csepegve jött a nyírfa vize. Szájukat a cső alá tartva élvezték a kijövő édes cseppeket. A nyírvíz kieresztésére, üdítő, gyógyhatásúra, még elemi iskolás korában oktatta, tanította érdemes tanítója , Mráz János. Ha Nyíregyházán és környékén nem emlékeznek is a nyírfa vizének nyerésére és használatára, valószínűleg azért, mert a nyírfát innen régen kipusztították, jobban ismerik és tudják a vármegye északkeleti szélén, főleg a déli részén lakók, vagyis ott, ahol a nyírfák kiirtása később történt, vagy még jelenleg is találhatók ligetszerűen. így : Mándok, Tornyospálca, Lövőpetri, Tass, Mada, Nyírbátor, Encsencs, Nyírlugos, Nyírábrány községekben és vidékein. Ma már természetesen itt is inkább a gyermekek művelik a nyírfacsapolást, főleg azért, mert tiltva van. A tulajdonosok ugyanis szigorúan tiltják a legtöbbször díszül megmaradt kevés nyírfáik megvágását és fúrását, úgyannyira, hogy közhiedelem szerint a törvény bünteti a nyírfák lékelését, mely a fa kipusztulását idézi elő. Éppen ezért rendszerint este végzik a csapolást és reggelre már elviszik az éjen át edénybe kicsepergett nyírfalevet. Hogy a közelmúltban és jelenben is a tilalom se tudta elriaszni A fiatalabb nemzedék közül azok ismerik a nyírfa csapolását, kik a világháborúban orosz fogságba kerültek és az ottani erdőkben dolgozva, szórájukat és fáradságukat nyírvízzel voltak kénytelenek enyhíteni. Kazár József vármegyei házmester, Fekésházi József bajsai ref. tanító és dr. Veress Sándor paszabi főjegyző elbeszélései szerint nemcsak természetes állapotában használták, hanem teának főzve is.