Gutenberg. A nyomdászat s a vele rokon szakmák közlönye 2. (1867)
1. szám
Az uj év első napján. 1867. Üdvözlet „Gutenbergn-nek. Ez is itt van! — nékem ugyan épp egyre megy, A kivénült, vagy a délczeg uj esztendő, — Öröm amabban is kevés volt, baj ebben is lesz elegendő. Mindenki tudja már ezt tapasztalásból, De régi szokás csak nem megy ki szokásból. Mindennek zúg — nem kérdezik mit vétett? Adjon Isten, ilyen, olyan új évet! Természetes, — ma csak jót kiván mindenki. Csupa kedvességgel minden alak tele. Mily nemes sziüek az emberek ma! — igaz. Nem kerül semmibe . . • Számtalan üdvözlet számtalan óhajtás. Úgy kiván mindenki, hogy adja meg majd más. Orvos is ha találkozik ma véled, Mondjó, tehát egészséges évet! Mennyi zsönge, piros arczú vers terem ma ! — Fekete is van, a kéményseprőé — De ki összeállítja, a szegény szedőre Valaki gondol-e? .... Ám ha harangöntő volnál, úgy se vön jobb, Mily sokan hallgatják ugye a harangot ? De ki öntötted, ki gondolna véled ? Adjon Isten nékünk hálást uj évet! Adjon Isten bőven, szemen szedett búzát, Minden giz-gaz hogy ne kerüljön ponyvára, Akkor azokat is, kik véle hajolnak, Több becsülés várja . . . Karansági szent kút — csodaképek rajta, Garabonczás diák — Sárkány — s több a fajta, Érjenek már egyszer csöndes, szép véget, — Adjon Isten nékünk ilyen új évet! E tekintetben már úgy is, — meg kell adni — Elég szolgálat van téve a hazának. Rémes história, boszorkánytörténet Annyi van, hogy árad. Valaki ha rurul vinné Gutenbergnek, Nagy alkotásából milyen mesterség lett — — Képzelem hogy örömében föléled . . . Adjon Isten nékünk ennél jobb évet! Úgy szeretném: — édes, tiszta illatával, Mosolygó mezőknek virága virulna, S növekednék a fa, lombjaival vágyó Lelkünkre borulva. Az, hogy helyt vehessen, ott is az oltáron , S emitt, a lelkünk hogy nyugalmat találjon. Igaz tudás, jó bölcselet, költészet, Adjon Isten rájok gazdag uj évet! És mert csöndes éjen dali a csalogány csak, S kovácsmühelynek az ö lármás tetejét, Nem látogatja meg — legfölebb is néhány Csiripoló veréb. Szóval: mert a múzsák csak csöndet szeretnek , Ezért és okáért több más egyebeknek, — Elég is volt már a véres történet — Adjon Isten nékünk békés új évet! S annak dajkaölén ha már meglesz minden , — És pedig kiváló szépen, kivül és benn — Megjelenik Shakespeare Arany, — Niebelungok Fényes diszkótésben — Magyar írók, költők, s világ-klaszszikusok, Adjon Isten, ki megvegye , publikumot! Aratásban úgy lesz gazdag a lélek, Adjon Isten nékünk ilyen új évet! És mert nem igéből él csupán az ember, Pinczében bor légyen, búza a pajtába, Elárvult czigány is „ne lógassa mindig A lábát hiába“ . . . De hasztalan hozza, bármilyen lélekkel, Bús nótánkhoz már egyszer alkotmány is kell. Más lesz akkor a dal, és más az élet . . . Adjon Isten nékünk ilyen új évet. És annyi szenvedés után, bús élünkre Aranyarczával a sugárzó nap följön. Ha lesz: öröm, virág, kedv, dal, — lakodalom Szóval hegyen-völgyön ; Továbbá lesz szüret s aratás bőséges ; Egészség is járjon a bor és kenyérhez! Atalában: legyen rózsás az élet, — Adjon Isten nékünk boldog uj évet! Hasznavehetők.!) I. Midőn e rovat alatt czikkeim sorozatát megkezdem, t. olvasóimat arról értesítem, hogy ezekben nemcsak a hasznavehetők leírását akarom közölni, s egyedül nyomdai tárgyakra szorítkozni , hanem néha ki is fogok térni a közéletben gyakran előforduló s hasznavehető tárgyakra, mit úgy hiszem, tmistársaim nem fognak rész néven venni, kivált, hogyha a tárgy leírása hasznos, tanulságos és talán mulattató is leszen. Miután lapunk nyomdász-lap, tehát illő, hogy első czikkem a könyvnyomdászok számára legyen írva. A könyvnyomdának leglényegesb és legérdekesb része a betű vagy betű.* 2) Én e czikkben a betűről, még pedig a nagy falragasz (Placat-) féle betű készítéséről akarok szólani, míg később czikkeim sorozatában a kis betű készítésének adandóm leírását. Azért kezdem a nagy fa-betűknél, mert annak készítése sok vidéki nyomdának néha nem kis zavart okoz, de néha a fővárosiaknak is, holott a Placat-fa-betű készítése oly egyszerű, hogy azt a kevésbé ügyes betűszedő is könnyen előállíthatja, s ha néhány betű jól sikerült, kevés szorgalom mellett képes leend egész betűsorozatot fába metszeni, sőt ha a teljes metsző eszközöket magának megszerezte, még betű-érctbe is. A Placat-betű metszéséhez legjobb a körtefa- vagy ha ez nincsen, gyertyámfa-deszka, mely oly vastagságú legyen, mint amily magasak azon nyomdában a betűk, sőt nem árt, ha még */° petittel alacsonyabb is leszen. A deszka szélessége pedig ismét olyan legyen, amilyen körnagysága vagyon a metszeni szándékolt betűnek. Ha a pontos mértéket a nagyságra nézve megtartjuk, akkor annál könnyebb a betű kivágása. Sok esetben léteznek már olyan betűk, melyek metszendők lennének, de szükség lévén még többre, néhányat utánaaetszeni kell; ilyenkor legjobb a fris lenyomatról fára átrajzolni a betűt. Történhetik pedig ez legkönnyebben oly formán, hogy a kívánt betűt egy átlátszó-rajzpapirra nyomjuk, s ezen lenyomatot, miután átlászó-papirra nyomatott,arczczal teszszük a simára gyalult kis deszkára, a papir szélét, melyre a betű nyomva van, a deszkára ragasztjuk, s ha oda száradt, akkor simító, vagy hajtogató csonttal (Falz-Bein) a felszínét jól megsimítjuk, és így a betűlenyomat a deszkán marad. Az ilyen betűt egy tollkéssel s egy keskeny kis vésővel könnyen ki lehet vágni. Hasonló esetben következőképen is lehet eljárni: a másolandó betű jó feketén szineztessék be nyomdafestékkel a henger (Walze) által, s a papír, melyre a betű nyomatik, erős író papír legyen, ha a nyomás megtörtént, a lenyomatot a sajtó rámájában kell hagyni s a sajtó fundamentumára kell helyezni a betű metszésére szánt deszka darabot, melyre a nyomás ismételve történik, mely mozdulatlanul maradt, igy a metszőnek munkája kevesebb. N. Z. (Folytatjuk) 1) Bírjuk tisztelt munkatársunk becses ígéretét, hogy rendesen fog közreműködni. 2) Melyik kifejezés jobb? — feleljen reá a t. olvasó. e rovat alatt Szerk. N. Z. Zelemér.