Macaulay, Thomas Babington, : Anglia története II. Jakab trónralépte óta 5. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata (Budapest,1877)
Ötödik kötet - XIX. Fejezet
XIX. FEJEZET. Míg Angliát előbb a félelem egy fenyegető megszállástól, utóbb a hős tengerészeinek köszönhető megszabadulása fölötti öröm tartó izgalomban, fontos események történtek a szárazföldön. Marczius hatodikán a király Hágába ment s a közelgő hadjáratra való előkészületeihez fogott hozzá.*) Az előtte álló kilátások szomorítók valának. A coalitio, melynek ő volt szerzője és feje, néhány hónap óta folyvást a felbomlás veszélyének volt kitéve. Minő erőfeszítéssel, minő elmés feltalálásokkal, hízelgésekkel, cselfogásokkal, vesztegetésekkel sikerült neki visszatartani szövetségeseit, hogy egyik a másik után Francziaország lábaihoz ne vesse magát, azt csak töredékesen tudhatjuk. Heinsiussal folytatott levelezésében található fel legteljesebb s leghitelesebb emléke ama fáradozásoknak s áldozatoknak, a melyek által egy csoport kétszínű és ravasz, a közjóval mitsem törődő s egymásra féltékeny potentátot össze tudott tartani. Ama levelezésben egészen jellemzi magát Vilmos. Sokszor kelle neki, eseménydús élete folyamában, oly szerepet vinni, a melyre nem volt kiválólag minősítve; az ilyenekben elért sikerei gyarlók is valának. Mint ,Anglia uralkodója oly képességeket és erényeket fejtett ki, melyek *) London Gazette marcz. 14. 1692. 1