Dékány István: A társadalomfilozófia alapfogalmai - Az Akadémia filozófiai könyvtára 7. (Budapest, 1933)
Előszó
ELŐSZÓ Jelen munka első kísérlet egy rendszeres társadalomfilozófia fölépítésére. Elődömnek Platónt (Politeia I—IV., VI—IX. k.) vallom, aki a társadalomfilozófiai értékeszméket mint tiszta értékeket — érvényességükre és nem alkalmazhatóságukra nézve — először vizsgálta. Az újabb társadalomtudományi és jogbölcseleti irodalomban sincs még rendszeres kísérlet a társadalomszerkezeti értékeszmék vizsgálatára. A jogtudományok terén természetesen csak alkalmazásról lehet szó, nem pedig értékek érvényességének vizsgálatáról, a gazdasági és társadalompolitikai, valamint a politikai irodalomban sem lehet szó egyébről. A természetjogtól kezdve az igazságosságot jogpolitikai értelemben vizsgálják, az etnikák egy erény formájában fogják fel. A francia forradalom óta pedig a beidegződött hármas jelszó: szabadság, egyenlőség és testvériség köti le szinte teljesen az érdeklődést, rendszeres háttér nélkül. Törekvésünk itt a szisztematika megállapítása, főkép egy társadalmi axiológia alapvetése. Az első, normaelméleti könyv, jórészben függetlennek tekinthető; itt nemcsak a következő társadalomfilozófiai részre, hanem egy később közzéteendő társadalmi etnikára is tekintettel voltam. Aki e könyvet nem olvassa, bátran kezdheti magával a társadalomfilozófiával; aki igazolást keres, nem mellőzheti azt a részt, amely a valóságnak és az értéknek a normában való különböző kapcsolatát vizsgálja. Meggyőződésünk az, hogy ártott az érték és valóság kettészakítása a szükséges disztinkción felül. Mert a társadalom szerkezetében is egyetemes elvek mutathatók ki, melyek örök, helytől, időtől független értékeken alapulnak. A mai társadalomfilozófia nagy !