Dr. Rácz Lajos: Leibniz újabb vizsgálódások az emberi értelemről - Az Akadémia filozófiai könyvtára 1. (Budapest, 1930)
Bevezetés
visszavitelében áll, és ezek megállapítását a filozófia feladatának tekinti. Azonban Descartes és a racionalizmus mellett, — talán épen azért, mert az nem tudott mindenütt kielégítő, megnyugtató megoldásra vezetni. — Leibniz az empirizmus befolyásának is tért enged; különben is ő a fizikai tudományokban sokkal inkább otthon és azok továbbfejlesztésében részes volt, semhogy a tapasztalat jelentőségét kevésre becsülte volna, úgyhogy nála a racionalisztikus és empirisztikus elem eleitől fogva együtt szerepel. Bár a mathematikai módszer lebeg előtte eszmény gyanánt, a tapasztalat iránt is van érzéke, sőt a gyakorlati haszon becsülése és a technikai találmányokra való törekvés egyenesen Bacon munkatársává avatja őt. A racionalizmus és empirizmus annyira áthatja egymást rendszerében, hogy egységes módszerről nem lehet nála szó, s a racionalisztikus és empirisztikus elemek kiengesztelése sem sikerült neki, — ezt a nagy feladatot, egy századdal utóbb, Kant oldotta meg. A racionalizmus és empirizmus befolyása és a kettő kiengesztelésére való törekvés húzódik keresztül bölcsészetileg legjelentősebb, legérettebb munkáján, a Nouveaux Essais-n is, amely legtökéletesebb kifejezője szerzője filozófiai eredetiségének, a legmélyebb bepillantást nyújtja az ő gondolatainak belső s kivált ismeretelméleti összefüggésébe, és történeti állását a legtökéletesebben megjelöli. De ismeretelméletét s a Nouveaux Essais-t a racionalizmus és empirizmus ellentétes hatásain kívül még egy harmadik befolyás is jellemzi, és ez Leibniz metafizikai rendszerének befolyása. Szerinte a végtelen számú szubsztanciák, amelyeket ő monaszoknak nevez, nem kiterjedt, hanem immateriális lényegű, tevékeny, ható erők, e végtelen számú szubsztanciák alkotják az univerzumot. Ezek a lelki természetű monászok mind egymástól különböző, önálló individuumok, amelyek mint ilyenek egymásra hatást nem gyakorolhatnak, ezt a szubsztancia természete kizárja (,,a monasznak nincs ablaka“), de azért egymással vonatkozásban állhatnak. Minden egyes monasz alapfunkciója — amint azt a mi lelki monaszunknál