Dr. Rácz Lajos: Leibniz újabb vizsgálódások az emberi értelemről - Az Akadémia filozófiai könyvtára 1. (Budapest, 1930)

Bevezetés

visszavitelében áll, és ezek megállapítását a filozófia fel­adatának tekinti. Azonban Descartes és a racionalizmus mellett, — talán épen azért, mert az nem tudott mindenütt kielégítő, megnyugtató megoldásra vezetni. — Leibniz az empirizmus befolyásának is tért enged; különben is ő a fizikai tudományokban sokkal inkább otthon és azok to­vábbfejlesztésében részes volt, semhogy a tapasztalat jelen­tőségét kevésre becsülte volna,­­ úgyhogy nála a racio­­nalisztikus és empirisztikus elem eleitől fogva együtt sze­repel. Bár a mathematikai módszer lebeg előtte eszmény gyanánt, a tapasztalat iránt is van érzéke, sőt a gyakorlati haszon becsülése és a technikai találmányokra való törek­vés egyenesen Bacon munkatársává avatja őt. A raciona­lizmus és empirizmus annyira áthatja egymást rendszeré­ben, hogy egységes módszerről nem lehet nála szó, s a racionalisztikus és empirisztikus elemek kiengesztelése sem sikerült neki, — ezt a nagy feladatot, egy századdal utóbb, Kant oldotta meg. A racionalizmus és empirizmus befolyása és a kettő kiengesztelésére való törekvés húzódik keresztül bölcsé­­szetileg legjelentősebb, legérettebb munkáján, a Nouveaux Essais-n is, amely legtökéletesebb kifejezője szerzője filo­zófiai eredetiségének, a legmélyebb bepillantást nyújtja az ő gondolatainak belső s kivált ismeretelméleti össze­függésébe, és történeti állását a legtökéletesebben meg­jelöli. De ismeretelméletét s a Nouveaux Essais-t a racio­nalizmus és empirizmus ellentétes hatásain kívül még egy harmadik befolyás is jellemzi, é­s ez Leibniz meta­fizikai rendszerének befolyása. Szerinte a végtelen számú szubsztanciák, amelyeket ő monaszoknak nevez, nem ki­terjedt, hanem immateriális lényegű, tevékeny, ható erők, e végtelen számú szubsztanciák alkotják az univerzumot. Ezek a lelki természetű monászok mind egymástól külön­böző, önálló individuumok, amelyek mint ilyenek egy­másra hatást nem gyakorolhatnak, ezt a szubsztancia ter­mészete kizárja (,,a monasznak nincs ablaka“), de azért egymással vonatkozásban állhatnak. Minden egyes mo­­nasz alapfunkciója — amint azt a mi lelki monaszunknál

Next