Bergson: Teremtő fejlődés - Az Akadémia Filozófiai Könyvtára 2. (Budapest, 1930)

A fordító előszava

A fordító előszava. Ezekben a sorokban nem az a célunk, hogy méltas­suk a művet és szerzőjét. Az olvasó, aki másodkézből akar hallani a huszadik század szellemi életének e vezető filozófusáról, az európai kultúrák minden nyelvén szóló és könyvtárakra menő Bergson-irodalmat talál. Eb­ben a kötetben, amennyire a fordítás­ szabta új gondolat­köntös engedi, közvetlenül kívántuk adni írónkat. Nem fűztünk a szöveghez jegyzeteket sem, mert Bergson gon­dolata eleget mond önmagában. Eleget, mert öntudatosan kerüli a kész fogalmak ismeretét feltételező műkifejezé­seket. Ezeken a fogalomalkotónak elméletét érzi s ő többet és jobbat akar, mint az elméletek. A fogalmak, feltevések, rendszerek alatt áramló valóságot keresi s erről a min­denkiből beszélő és mindenkihez szóló, közönséges jó­zan ész nyelvén akar számot adni. Nem gondolatot il­leszt a műkifejezések fogalomformáiba, hanem stílusmű­­vészetet állít a gondolat szolgálatába. Ez az oka Bergson általános olvasottságának. Min­den kellő kultúrával bíró elme eljuthat műveinek egyéni­leg feldolgozott megértéséig, bár a mester személyes gon­dolatáig hatoló megértés a filozófusnak is hosszas és fá­radságos munkába kerül. Ez azt jelenti, hogy Bergson műveinek szövegmagyarázata vagy mellőzhető, vagy a szerző filozófiai egyéniségének teljes megvilágítását és a gondolkodás történetének élő szövetébe való beillesztését kívánja. A Teremtő Fejlődés úgyis nagyterjedelmű szöve­gével az első alternatívát választottuk. Mégsem bocsáthatjuk e művet útjára néhány beve­zető gondolat nélkül. Ez a könyv nem kizárólag a filozó­

Next