Bergson: Teremtő fejlődés - Az Akadémia Filozófiai Könyvtára 2. (Budapest, 1930)
A fordító előszava
fus olvasónak szól, kit Bergsonról informálni fölösleges, hanem szól a magasabb szellemi kultúrát szomjazó magyar olvasóközönségnek általában. És bár Bergson neve ma művelt ember előtt nem lehet ismeretlen, úgy hisszük, hasznos lesz e tágabb olvasóközönségnek Bergson rövidre fogott életrajzi adataival s a Teremtő Fejlődésnek Bergson életmunkásságában való elhelyezésével némi előleges tájékoztatót nyújtanunk. Ezzel a szándékkal írjuk a következő sorokat. Bergson élettörténete egyszerűen tanulmányainak és gondolatfejlődésének története. Henri Louis Bergson 1859. október 18-án Párisban született. Diákéveit is Párisban tölti, mint a Lycée Condorcet növendéke, hol elviszi a jutalomdíjat retorikából is, matematikából is. 1877-ben matematikai versenytételét az Annales de mathématiques egész terjedelmében közli. A rendkívüli matematikai képességekkel megáldott s már iskolatársaitól is majdnem félénk tisztelettel körülvett, komoly, tartózkodó, egészen gondolatainak élő fiú a klasszikus nyelvekben is magasan felülmúlja társait (később mint tanár szövegmagyarázataiban Plotinost a görög szövegből folyékonyan olvassa franciául). Középiskolai tanulmányainak befejeztével 1878-ban, az Ecole Normale-ba lépés előtt súlyos küzdelmeket vívnak benne matematikai és filozófiai hajlamai. A filozófia kerekedik felül, és Bergson egyetemi éveit az Ecole Normale-on Olle Laprune, majd Boutroux professzorsága alatt tölti, de az exakt tudományokhoz vonzódik és több matematikai és természettudományi, mint filozófiai stúdiumot végez. A spiritualizmus megújhodásának alaphangjait megütni hivatott fiú most Comte pozitivizmusának és Spencer fejlődéstanának híve, a mindenséget gépezetnek nézi, a lélektant és a metafizikát mélyen megveti. Osztálytársai egy tanáruk megjegyzésére : „Bergson úr, nem szenved az ön könyvtárosi lelke e heverő könyvek láttára ?“ — így dokumentálják nagyra hivatott, szótlan és meditatív társuk filozófiai álláspontját : „Nincs lelke !“ Ez a kis anekdota nem fog hiányozni az Idő és Szabadság, a Teremtő Fejlődés