Kräuter Ferenc: A niczkyfalvai német nyelvjárás hangtana - Magyarországi német nyelvjárások 5. (Budapest, 1907)
Bevezetés
A niczkyfalvai német nyelvjárás hangtana. BEVEZETÉS.*) Niczkyfalva község, melynek nyelvjárásáról a következőkben szó lesz, Temesmegye közepe táján van, Buziásfürdőtől mintegy 10 km.-nyíre délkeletre. A püspöki «Schematismus» és a régebbi helységnévtárak a falu neve mellé rendesen azt a megjegyzést teszik, hogy eoim Kutas». Csakugyan volt a falu mai területétől északra egy Kutas nevű magyar falu, de Niczkyfalva nem ebből fejlődött. Kutasnak és magyar lakosainak nyoma sem igen volt már 1784-ben, amikor II. József 200 lakóházat építtetett a mai Niczkyfalva területén 194, nagyobbára német bevándorló család számára. Ugyanebben az évben alapították a szomszédos Bakóvár községet is 144 lakóházzal, lakosai, úgy látszik, ugyanabból a bevándorló csoportból teltek, amely Niczkyfalvát elfoglalta; a két község nyelve ma is alig külömbözik egymástól. Niczkyfalva régi anyakönyveiben meg van jelölve a lakosok szülőhelye, tehát eredeti hazájuk megállapításánál nyelvüknél pon t) Irodalom: Schmidt Henrik: A verbászi német nyelvjárás. E. Ph. K. XXIII. 806. — Schwicher J. H.: Geschichte der Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen 1881. — Szentlddray: 100 év Délmagyarország történetéből 1879. — Braune: Zur Kenntniss des Fränkischen PBB. I. 1. — Heimburger O.: Grammatische Darstellung der Mundart des Dorfes Ottenheim. Lautlehre PBB. XIII. 211. -— Dr. Philipp Keiper: Französische Familiennamen in der Pfalz. Kaiserslautern 1891. — Kräuter J. F.: Über die Prosodie der nhd. Mitlauter, PBB. II. 561.— Primus Lessiak: Mundart von Pernegg in Kärnten. PBB. XXVIII. 1903. — H. Paul: Vocaldehnung und Vocalverkürzung im Neuhochdeutschen. PBB. IX. 101. — Karl Boos: Die Fremdwörter in den elsässischen Mundarten. Strassburg 1903. — Josef Schatz: Die Mundart von Imst. Strassburg 1897. — Winte■ler: Die Kerenzer Mundart in ihren Grundzügen dargestellt. Leipzig 1876. Magyarországi német nyelvjárások. 5. 1*