Salvatorelli (Luigi): Olaszország története 1. köt. Ford. Tonelli Sándor (1943)
Bevezetés
szágról, vagyis az olaszok országáról csak akkor lehet beszélni, mikor a gót, longobárd és egyéb germán elemeknek a latin elemmel való összeolvadása révén, tehát nagyjából a XI. vagy XII. századtól kezdve, az olasz nemzet már kialakult. De ha így törés van a könyv címében és az ország nevében, ez a törés jelentkezik a földrajzi helynevek egész sorozatánál is. Az olasz a római kor földrajzi helyneveit későbbi olaszos formájukban használja : Benevento, Taranto, Frassineto, Piacenza, Campidoglio. Ha magyarul írunk a rómaiak koráról, ezeket a neveket természetesen latinos formájukban használjuk : Beneventum, Tarentum, Fraxinetum, Placentia és Capitolium, később azonban át kell térni az olaszos formák használatára. Kérdés volt az is, milyen helyesírást alkalmazzunk az olyan földrajzi neveknél és az idegen népek nevezésénél, amelyek római közvetítéssel maradtak ránk. A fordító általánosságban a magyaros formák használatára törekedett : oszkok, volszkok, hernikek, Szardínia, Szicília, Fönícia és Karthágó. Természetesen a latin elnevezéseket használta a nem annyira földrajzi, mint inkább politikai jellegű elnevezéseknél: Latium, Picenum, Gallia Cispadana, Illyricum. Azok az olasz hely- és városnevek, amelyeknek van teljesen meggyökeresedett magyar nevük, ezen a magyar néven szerepelnek, például: Velence, Nápoly és Vezúv ; ezzel szemben Florenz, Génua, Pádua és Trient helyett Firenze, Genova, Padova és Tridentum, vagy Trento. A nehézségek még fokozódnak a személynevek használatánál. Az olasz a latin és az idegen személyneveket is teljesen olaszos formában használja : Artemide, Annibale, Giulio Cesare, Tiberio Sempronio Gracco, Tolomeo, Federico, Corradino, Ugo, Ruggero, ussitismo, Asburgo. Hogy ezeket át kell írni magyarra, egészen természetes: Artemis, Hannibál, Julius Caesar, Tiberius Sempronius Gracchus, Ptolemaeus, Frigyes, Konradin, Hugó, Roger, Russzitizmus, Habsburg. A kialakult szokás szerint magyarosan szoktuk írni a pápák neveit is : Gergely, Ince.