Hellebrant Árpád (szerk.): Kriza János levelei Toldy Ferenchez (1912)
Kriza János levelei Toldy Ferencihez. Kolozsvár 4. január 1853. Nagyon tisztelt Tekintetes Ur ! Igazán mondják a példabeszédben: ember beszél, isten vezérl; mert én is ígéretet tevék a kérő iratoknak a kegyed kezébe legközelebbi alkalommal leendő felküldése iránt — s imé a jelen évre maradék a felküldéssel — kelle maradnom, mivel egy gonosz nátha az ágyhoz szegezett vala; most könnyebben érezve magamat, teszem az elmulasztottat, s küldöm a mostani gyorspostán Bogáti Miklós Zsoltáros könyvének egy a Jancsóénál sokkal régibb példányát, mely 1604-ben van írva — küldöm a múltkor elfelejtett másolataimat is, miknek úgy hiszem kegyed nem nagy hasznát veendi, kivált a német részének. — De valent quantum valere potest. Ezen Bogáti Miklós Psalteriumának példányából tisztán kiderül, hogy csakugyan nem más, hanem Bogáti Miklós e szép nyelvű fordítója, vagy inkább újra teremtője a kereszténység számára is oly üdvösségesen éneklett Zsidó király magasztos hymnusainak. A tudós társaság példánya csonka lévén, nem csudálhatni, hogy Lugossi bácsi megfosztván Bogátit az egyedül ötét illető költészi dicsőségtől, a furfangos lelkű Pécsi Simont ruházá fel azzal. Voltak hihető Pécsinek is több énekei, mik a szombatosok énekei közt előfordulnak, s ebben az 1604-ki kéziratban is fordul elé egy, melynek versfőiben a Pécsi neve ki van fejezve; de nekem legalább úgy tetszik, hogy ezek a tisztán szombatos énekek nagyon elütnek a sz. Dávid vagy Bogáti Miklós zsoltárainak magasztos hangjától. Aztán a szombatosok által használt hymnusoknak is egy része az, mit az unitáriusok is használtak, a szombatosok nagy részint unitárius községekből vonattatván át a bűvös befolyású Pécsi által az ószövetségi vallásfelekezetre, és némi laza összefüggésben állván az unitárius egyházi állammal létezésök egész ideje alatt — mit politikájok is megkívánt — osztották ennélfogva az unitáriusok énekeit is. A M. Tud. Akadémia kézirattárában levő eredetiből közli Hellebrant Árpád. 1