Régi magyar codexek: Tihanyi codex, Kazinczy codex, Horvát codex - Nyelvemléktár 6. (Budapest, 1877)

Előszó

ELŐSZÓ. Más betűkben nincs eltérés, csak épen annyiban, hog­y, g, n, z vonáskája az eredetiekben nem a betű fölé, hanem mint Г-nél és t'-nél is melléje van téve. Ez arra mutat, hogy e vonáska termé­szet szerint nem megkülönböztető, hanem kihagyó jel. Támogatja e föltevést, hogy a közönséges iduózőib­ő, okaiért (okáért): regi, athia, maid, bizonuithia, sentenciayok, napja mellett gyakori az iduózó’tó, oka’ert, reg’, atk’a, ma’d, bizonu’thia, sentencia’ok, nap’a írás is, a­hol a vonáska csakugyan kétségtelenül kihagyó jel. így aztán eleget nyom az is, hogy ugyanazokat a hangokat és hangcso­portokat, melyeket egyszer c, g, t, n, t', z fejez ki, másszor eh, ez; gy, gh, gi, gy, li, ly, ni, ny, th, ti, ty, zi, zy, zz jelöli. Hogy ezt át lehet-e vinni más codexek ily nemű jelenségére is és ez alapon ki lehet-e mondani, nem azt, hogy az elősorolt összetételek régiebbek a megfelelő vonásos betűknél, mert hiszen azt a Halotti Beszéd menyi, latintuc, tumetivk szavai is bizonyítják, hanem csak azt, hogy a c, g, t, u, t, z mellé tett akár egy akár két vonásba mindenütt és mindenkor kihagyó jel, abba nem akarok bocsátkozni. Az Erdy Codexre nézve már kifejeztem sejtelmemet a Nyelvemléktár IV. kö­tete előszavában s a Jordánszky Codex ismertetésekor a Régi Ma­gyar Nyelvemlékek V. kötete bevezetésében majd úgyis bőven kell szólnom e dologról. Most térjünk az egyes codexekre. A Tihanyi Codex, mely a tihanyi apátság tulajdona, papirosra írt, rideg barátgót betűjü kis nyolczadrét kötet. Készülte évei, melyek 292., 29., 81. és 1 70. lapján hol latin hol magyar szavakkal, hol pedig arabs számokkal világosan ki vannak téve, 1530, 1531 és 1532. Kitűnő hűséggel másolta vagy helyesebben mondva hasonmásolta e codexet Rómer Ferencz Flórián kanonok még mint sz. Benedek rendi növendékpap Bakonybélben 1834-ben. E másolatot, mely a magy. tud. Akadémia könyvtáráé, hosszúká­­sabb alakját és sötétebb téntáját kivéve alig lehet megkülönböz­tetni az eredetitől. Értékesíti az is, hogy eléje van téve Guzmics Izidornak a magy. tudós társasághoz intézett benyújtó levele és az eredetiről írt ismertetése, habár mindkettő csak másolatban (a saját gyűjteményében levő eredetiből közölte Lehoczky Tivadar Abafi Figyelője. I. köt. 380—382.1.). Nem kevésbé becses, hogy legalább

Next