Régi magyar codexek: Debreceni codex, Gömöry codex - Nyelvemléktár 11. (Budapest, 1882)

Előszó

E­L­Ő­S­Z­Ó. A Nyelvemléktár XL kötete két régi magyar kéziratnak adja az eredetiekből készült hit lenyomatát. Ezek közül a Debreczeni Codexből Toldy Ferencz Alexandriai szent Katalin legendájában (Pest 1855), a Régi magyar passióban (Pest 1856) és a Régi ma­gyar legendák tára V. (egyetlen) kötetében (Pest 1858) jókora részt adott ki mai helyesírással. A Gömöry-Codexből azonban csak az 50. lap volt közölve hasonmásban (Tud. Gyűjt. 1835. X. köt.) és az «Igen rep Imadtak zent­­eieknek» (Szilády Áron: Régi magyar költők tára I.köt. Budapest 1877.217—218.1.) mai orthographiával. A kiadás az eddigi eljárás szerint készült. Az eredetiek itt is min­denben híven, tehát íráshibáikkal, törléseikkel és igazításaikkal együtt vannak közölve. Az eredeti lap elejét a lapszélre tett vastag szám, végét a szövegbe iktatott || mutatja; olvashatatlan vagy kétes olvasatú szó után (?) jel áll; az olvasható törlések szögletes rekesz­­tékbe vannak téve, az olvashatatlanokat [?] pótolja, az üresen hagyott helyeket [] jelöli; a nyomtatásban föl nem tüntethető rövidítések, valamint a pótolható csonkulások dőlt betűkkel van­nak kiegészítve, a pótolhatatlanok helye ki van pontozva, a vörös­sel írottak pedig ritkítva vannak szedve. Az átírások közül az Ő mindenütt Λ alakú; az ü, v, w rendesen fölül vesszővel, ritkán ponttal jelölt u, v, w. Ac.rendesen némileg hasonlít az L-hez, csakis a Debreczeni Codexbeli harmadik és hatodik kéz írja c-nek. Egyéb betűkre nézve nincs eltérés, kivéve, hogy a Gömöry- Codexbeli harmadik kéz g-je nem egy, hanem két vesszős, és hogy az­­ általában két pontos. Megjegyzem még,hiogy a Göm­öry- Codexbeli negyedik kéz (soror Krisztina?) w-je nyilván is, de mint­

Next