Eckhart Ferenc: A Habsburg-Lotharingiai ház családi törvénye (1929)
1. Kimerítő házi törvény terve
1. Kimerítő házi törvény terve. A Habsburg, utóbb Habsburg-Lotharingiai ház vagy amint magukat patrimoniális országukról nevezték, a Haus Österreich (domus Austriaca) a régi német birodalom fejedelmi házai közé tartozott s mivel a birodalom megszűntéig (1806) csaknem állandóan e család feje viselte a császári koronát, a legelső fejedelmi család volt. Ha tehát azon jogviszonyok eredetét akarjuk kutatni, melyek közt a Habsburg-Lotharingiai család élt, úgy elsősorban rövid pillantást kell vetnünk a német fejedelmi jog (deutsches Fürstenrecht) sajátságos fejlődésére. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy mindazon köz- és magánjogi vonatkozású kérdések, melyek a család jogi életében előfordulnak, tisztán német eredetűek. Éz a legfontosabb közjogi vonatkozás, az elsőszülöttségi osztatlan örökösödés, a családi hitbizományi rendszer kifejlődése, mely végeredményben a pragmatica sanctiora vezetett, a Habsburgok spanyolországi összeköttetéseire vezethető vissza, hol ez a család szintén két évszázadon át uralkodott. Németország nem ismerte az elsőszülöttnek adott kedvezményeket. A Habsburg családnak és ezt a valószínűleg kelta és iber-bask jogi hatások alatt létrejött családi hitbizományát tekintik a német jogtudósok újabban azon mintaképnek, melyet a német államok fejedelmei az oszthatatlanság és az elsőszülöttségi elv megállapításánál és meggyökeresítésénél szem előtt tartottak. Miként azonban Vollelini, Ein Familienfideikommiss im Hause Habsburg. (Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich 1928. S. 165.)