Goldziher Ignác: A buddhismus hatása az iszlámra - Előadások Kőrösi Csoma Sándor emlékezetére 2. (Budapest, 1903)

4 GOLDZIHER IGNÁCZ. Azon mélyreható tanulmány, melylyel Akadémiánk nagynevű másodelnöke három évvel ezelőtt ez emlékelőadások sorát meg­nyitotta,­ a legközvetlenebb kapcsolatba helyezte ezek tárgyát Csom­a Sándor nagy munkájának középpontjával, Tibet orszá­gával. Midőn ez estre nekem jut a megtisztelő feladat, hogy e kitűnő példaadás nyomába lépjek, a nehézséget, melyet tudomá­nyos szakom távolsága a Csorna Sándor philologiai munkaköré­től alkalmi tárgyam választása elé gördít, elháríthatóvá teszik búvárkodása másik mozzanatának, a buddhismusnak sokfelé szerte­ágazó vonatkozásai. A buddhismus történelmi és irodalmi hatásainak egy ava­tott kutatója e vallásrendszert egyszer «Nagy Sándor után a leg­nagyobb világhódítónak» nevezte. Ezen bizonyára egy kissé túl­zott méltatásnak nem a buddhismustól elfoglalt terület nagy­sága, a nevéről elnevezett vallók számaránya szolgálhattak alapul, hanem az a nevezetes jelenség, hogy a buddhismustól térben és gondolkodásban bármennyire távol eső körökbe mily mély ba­rázdákat szántottak a buddhismus gondolatai, szellemének ter­mékei. A legtávolibb nyugat lelki életét a legszélsőbb kelet lap­pangva vándorló elemei táplálják. Láthatatlanul és öntudatlanul férkőztek be európai mesevilágunkba azok az alkotó részek, melyeknek forrására a philologiai tudomány a buddhismustól felnevelt mesékben ismert. Még az egyházi apokryph irodalom­ban­ és a nyugati világ hagiológiájában is mily előkelő része van a Buddha-legendának ! E téren csak most folynak javában a tapasztalatok. De már régebben is bizonyossá vált, hogy a Bar­­laam és Josaphat legendában­ a Buddha életrajza tükrözik,­ hogy azon idegenszerű vonások, melyekkel a legenda India térítőjének, 1 Gróf Kuun Géza t. tag Ismereteink Tibetről. Budapest, 1900. 2 E. Kuhn, Buddhistisches aus den apokryphen Evangelien (Fest­gabe für A. Weber, 1896). Számos adat van kimutatva e kérdéshez R. Basset munkájában La Bordah du Cheikh El Bousiri (Paris, 1894.). 8 E legendáról a magyar irodalomban 1. Beöthy Zsolt : «A szép­prózai elbeszélés a régi magyar irodalomban» I. k. 28—45. 1. 4 L. Ernst Kuhn értekezését Barlaam und Joasaph, a bajor aka­démia értekezései közt. Phil. Cl. XX. köt. 8. és ki. 19. és kk. lapjain.

Next