Goldziher Ignác: A buddhismus hatása az iszlámra - Előadások Kőrösi Csoma Sándor emlékezetére 2. (Budapest, 1903)
4 GOLDZIHER IGNÁCZ. Azon mélyreható tanulmány, melylyel Akadémiánk nagynevű másodelnöke három évvel ezelőtt ez emlékelőadások sorát megnyitotta, a legközvetlenebb kapcsolatba helyezte ezek tárgyát Csoma Sándor nagy munkájának középpontjával, Tibet országával. Midőn ez estre nekem jut a megtisztelő feladat, hogy e kitűnő példaadás nyomába lépjek, a nehézséget, melyet tudományos szakom távolsága a Csorna Sándor philologiai munkakörétől alkalmi tárgyam választása elé gördít, elháríthatóvá teszik búvárkodása másik mozzanatának, a buddhismusnak sokfelé szerteágazó vonatkozásai. A buddhismus történelmi és irodalmi hatásainak egy avatott kutatója e vallásrendszert egyszer «Nagy Sándor után a legnagyobb világhódítónak» nevezte. Ezen bizonyára egy kissé túlzott méltatásnak nem a buddhismustól elfoglalt terület nagysága, a nevéről elnevezett vallók számaránya szolgálhattak alapul, hanem az a nevezetes jelenség, hogy a buddhismustól térben és gondolkodásban bármennyire távol eső körökbe mily mély barázdákat szántottak a buddhismus gondolatai, szellemének termékei. A legtávolibb nyugat lelki életét a legszélsőbb kelet lappangva vándorló elemei táplálják. Láthatatlanul és öntudatlanul férkőztek be európai mesevilágunkba azok az alkotó részek, melyeknek forrására a philologiai tudomány a buddhismustól felnevelt mesékben ismert. Még az egyházi apokryph irodalomban és a nyugati világ hagiológiájában is mily előkelő része van a Buddha-legendának ! E téren csak most folynak javában a tapasztalatok. De már régebben is bizonyossá vált, hogy a Barlaam és Josaphat legendában a Buddha életrajza tükrözik, hogy azon idegenszerű vonások, melyekkel a legenda India térítőjének, 1 Gróf Kuun Géza t. tag Ismereteink Tibetről. Budapest, 1900. 2 E. Kuhn, Buddhistisches aus den apokryphen Evangelien (Festgabe für A. Weber, 1896). Számos adat van kimutatva e kérdéshez R. Basset munkájában La Bordah du Cheikh El Bousiri (Paris, 1894.). 8 E legendáról a magyar irodalomban 1. Beöthy Zsolt : «A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban» I. k. 28—45. 1. 4 L. Ernst Kuhn értekezését Barlaam und Joasaph, a bajor akadémia értekezései közt. Phil. Cl. XX. köt. 8. és ki. 19. és kk. lapjain.