Szily Kálmán - Heller Ágost (szerk.): Georgius de Hungaria aritmetikája 1499-ből (1894)
I. Elsődleges jelentés
I SZILY KÁLMÁN ÉS HELLER ÁGOST. nagyobb készséggel eleget tett, s ezennel szerencsém van Magyarországi György mester 1499. évi Arithmetikáját a 1. osztálynak bemutatni. Az egész nyomtatvány csak 20 oldalra terjed, de mégis öt oldallal terjedelmesebb, mint Peuerbachnak, a híres bécsi tanárnak, Regiomontanus mesterének, 1510-ben tanítványai számára kiadott «Opus algorithmi»-ja. György mester az első oldalon elmondja, hogy barátai igen gyakran és több ízben arra kérték, foglalná egybe a gyakorlati Aritmetika összeségét, menten minden fölösleges vagy kevésbbé szükséges részeitől. Szívesen hajlik kérésükre s elhatározza magát, hogy munkáját tágasabb körök számára is közrebocsátja, mert az aritmetika gyümölcsei mindenek számára hasznosak, sőt szükségesek is, ú. m. a királyoknak, vezéreknek, mágnásoknak, nemeseknek, katonáknak, valamint a theologia és a philosophia tanulmányozóinak, paelatusoknak, szerzeteseknek s világi papoknak, szintúgy a kereskedőknek és mesterembereknek. Művét három részre osztja: az elsőben az aritmetika 9 speciesét, ú. m. a számlálást, összeadást, kivonást, kétszerezést, felezést, sokszorozást, osztást, haladványokat és a gyökvonást számjegyekkel tárgyalja, a második részben pedig a négy műveletet a számok vetése útján (per projectiles) magyarázza s végül, a harmadik részben a hármas- és arany-szabályt (quas aureas appellant, quia sicut aurum in metallis supremum atque optimum obtinet nomen, sic et ista pars regularum) több rendbeli példával világosítja meg. Az első speciest elég részletesen (noha a felvilágosító példák hiánya miatt itt-ott zavarosan és nehezen érthetően) adja elő; kevesebbet ér amit a haladványokról mond ; éppenséggel értéktelen pedig az, amit számok vetéséről és a gyökvonásról beszél. Látszik, hogy legtöbb öröme volt a hármas szabályra, vonatkozó példák megoldásában, mert a húsz oldalból nyolcat kizárólag erre szentel s itt egész világosan meg is bírja magát értetni. Egyik példája, amely eléggé jellemző a fogós kérdéseket kedvelő középkorra, a következő : Egy haldokló ember, kinek neje áldott állapotban van, testamentumában akként rendelkezik, ha az asszony fiút szül, ezer aranyra menő vagyonából két részt kapjon a fiú s egyrészt az asszonyt; ha ellenben leányt szül, akkor az asszony kapjon két