Szily Kálmán - Heller Ágost (szerk.): Georgius de Hungaria aritmetikája 1499-ből (1894)

I. Elsődleges jelentés

GEOEGIUS DE HUNGÁRIA ARITHMETIKÁJA. Ill részt és a leány egyet. Meghal az ember s az asszony ikreket szül, még pedig egy fiút s egy leányt. Kérdés, mennyit kap az ezer aranyból — a végrendelet intenzi­ója értelmében — a fiú, mennyit az asszony és mennyit a leány ? A kérdés egészen he­lyesen van megfejtve. Az egész munkában mindössze két math­ematikai íróra van­­hivatkozás: Boethiusiti és Bravardinusiti. Boethius Arithmeti­­káját 1480-ban adták ki Párisban és 1488-ban Augustában ; B­RAVARDiNusnak pedig 1496-ban jelent meg «Geometria specu­lativa» czímű munkája (Heilbronner, Hist. Matheseos, Lipsise 174­2). Ezeken kívül György mester bizonyára ismerte még vala­melyik spanyol algorista művét is. Ezt abból következtetem, hogy az ezerszer ezret nem nevezi milliónak, mint a­hogy az olasz algoristák (pl. Pietro Borgi, Velencze 1484.) már akkor nevez­ték, hanem az akkori spanyol módra cuentusnak, az ezer milliót misonnak, a billiót summának, az ezer billiót drágának, a melyek valószínűleg mind megannyi spanyol divatú elne­vezések. A ránk nézve legérdekesebb kérdést — várjon ki lehetett az a magyarországi György mester? — legutoljára hagytam. A könyv nyomtatásának helye, a­miből gyakran nagy való­színűséggel némi következtetést lehet vonni a szerző kilétére, különösen lakóhelyére nézve, sem a czímlapon, sem a coloph­on­­ban nincs megnevezve. Szerencsére a könyv szövegéből és a k­oll­igát árában levő munkákból e kérdést majdnem teljes bizo­nyossággal meg lehet fejteni. A könyvb­en t. i. több feladat van, a­melyekben valaminek az árát kell kiszámítani, vagy pedig az osztalékot, a­mi valami nyereségből egy-egy társra esik. A pénznemek, a­melyekkel György mester e példákban számol, ime a következők: aureus, ignilis, stuferus, hat, piarca nova, piarca antiqua, dugtmarus, bramincus. Hová való pénzek voltak ezek­? Az «ignilis»-ről Ducange ezt írja: Belgis icrise, nummi György mester feladataiból következtetve: 1 aureus = 122/s ignilis; 1 ignilis =z 21Aj stuferus ; 1 stuferus = 2 but; 1 but — 4 placca nova> 1 placca nova = 2 placca antiqua; 1 placca antiqua — 2 duyfma­­" , I duytmarus = 2 bramincus.

Next