Szily Kálmán - Heller Ágost (szerk.): Georgius de Hungaria aritmetikája 1499-ből (1894)
I. Elsődleges jelentés
GEOEGIUS DE HUNGÁRIA ARITHMETIKÁJA. Ill részt és a leány egyet. Meghal az ember s az asszony ikreket szül, még pedig egy fiút s egy leányt. Kérdés, mennyit kap az ezer aranyból — a végrendelet intenziója értelmében — a fiú, mennyit az asszony és mennyit a leány ? A kérdés egészen helyesen van megfejtve. Az egész munkában mindössze két mathematikai íróra vanhivatkozás: Boethiusiti és Bravardinusiti. Boethius Arithmetikáját 1480-ban adták ki Párisban és 1488-ban Augustában ; BRAVARDiNusnak pedig 1496-ban jelent meg «Geometria speculativa» czímű munkája (Heilbronner, Hist. Matheseos, Lipsise 1742). Ezeken kívül György mester bizonyára ismerte még valamelyik spanyol algorista művét is. Ezt abból következtetem, hogy az ezerszer ezret nem nevezi milliónak, mint ahogy az olasz algoristák (pl. Pietro Borgi, Velencze 1484.) már akkor nevezték, hanem az akkori spanyol módra cuentusnak, az ezer milliót misonnak, a billiót summának, az ezer billiót drágának, a melyek valószínűleg mind megannyi spanyol divatú elnevezések. A ránk nézve legérdekesebb kérdést — várjon ki lehetett az a magyarországi György mester? — legutoljára hagytam. A könyv nyomtatásának helye, amiből gyakran nagy valószínűséggel némi következtetést lehet vonni a szerző kilétére, különösen lakóhelyére nézve, sem a czímlapon, sem a colophonban nincs megnevezve. Szerencsére a könyv szövegéből és a kolligát árában levő munkákból e kérdést majdnem teljes bizonyossággal meg lehet fejteni. A könyvben t. i. több feladat van, amelyekben valaminek az árát kell kiszámítani, vagy pedig az osztalékot, ami valami nyereségből egy-egy társra esik. A pénznemek, amelyekkel György mester e példákban számol, ime a következők: aureus, ignilis, stuferus, hat, piarca nova, piarca antiqua, dugtmarus, bramincus. Hová való pénzek voltak ezek? Az «ignilis»-ről Ducange ezt írja: Belgis icrise, nummi György mester feladataiból következtetve: 1 aureus = 122/s ignilis; 1 ignilis =z 21Aj stuferus ; 1 stuferus = 2 but; 1 but — 4 placca nova> 1 placca nova = 2 placca antiqua; 1 placca antiqua — 2 duyfma" , I duytmarus = 2 bramincus.