Literatura 9. (1934)
1934. január 1.
mohácsi vész“, puffogtatja — nyilván teljesen átgondolatlanul — a professzor úr. „A mi nyelvünk elmaradt a kulturnyelvek iramában“, „a mi nyelvünk nem tart eléggé lépést az élet fejlődő igényeivel“, mondja szigorú leckéztető hangon a professzor úr s ezzel tanári katedrája elé idézi Kossuthot, Arany Jánost, Petőfit — hogy az újabbakról ne szóljunk —, akik pedig valamicskét mégis értettek „az élet fejlődő igényeihez“. Ugyanakkor azonban, egy szusszal azt is mondja, hogy „a németek egyszerűsítették helyesírásukat“. Tessék, professzor úr, az írógépes kisasszonyát — ha az németül is ír — megkérdezni, várjon mit szól az s c hhoz, a hhoz, az a és az értelemváltozásaihoz, stb. Majd akkor megtudja, hogy menynyire ,,egyszerűsítették“ a németek a helyesírásukat! Mindezeknek megértéséül szolgáljon azonban az i a tény,hogy Nékám Lajos — irodalmi kiruccanásának betetőzéséül — tekintélyként idézi Urban Gohiernek egy kijelentését: „A könyvek 500 év alatt több bűnt és elfajulást okoztak, mint az alkohol és a legnagyobb mérgek együttvéve“. Ám ha a professzor úr minden ellentmondás nélkül írja le ezt az axiómát, akkor miért éppen egy könyvkiadó társulatnak az elnöke?! Ugyanezen a jogon mindjárt azt is követelhetné Nékám Lajos, a bőrbajok professzora, hogy bizonyos betegségek terjedésének meggátlására szkeptizálják mindjárt az egész emberiséget. Tiltsák, el egyszerűen az írás-olvasás tanítását az egész vonalon, s akkor nyomban helyrebillen a világ sora. Ugye, Nékám professzor úr? Böknapok 1934-ben Ez évi ünnepi kalendáriumunk meglehetősen szegényes. Magyar centenáriumok közül a 350 éve meghalt Zsámboki Sambucus bécsi orvos és bibliofil Corvina-gyűjtő, a 200 éve született nagyszerű magyar technikus Kempelen Farkas, a 150 éve született Ázsia-rajongó Körösi Csoma Sándor és Horvát István (az álmodozó nyelvész) emlékét lesz alkalmunk felfrissíteni. A külföldi évfordulók listája természetesen gazdagabb. 550 éve született Wicliffe, a nagy angol reformátor-előd; 250 éve halt meg Corneille és 250 éve született Watteau, a francia rokokó nagy festőművésze, valamint Marlette, a kiváló kémikus. 150 évvel ezelőtt született Palmerston, a magyarbarát angol politikus, Jérôme Bonaparte, Napóleonnak enf unt - terrible-öccse és Devrient, a modern német, színjátszás megteremtője. A kerek centenáriumok sorából emeljük ki Charles Lamb angol író halála fordulóját, akinek Shakespeare-meséi még ma is kedvelt olvasmányai ifjúságunknak. Ugyancsak az angol irodalom ünnepelheti majd meg William Morris emlékét, a szocialista költő művészét, aki a praeraffaelita mozgalom vezetője volt. A német bölcsészetnek jelentős emléknapja lesz 1934-ben: Schleiermacher halála. A tudósok világa egész sor emlékünnepre készülhet 1934-ben: Senefelder, a híres litográfus száz éve halt meg, akinek legjelentősebb ténykedése azonban abban ádott, hogy a litográfiához használt palakőben felfedezte az ősvilági állatok csontvázait s ezzel alapját vetette meg az őslénytannak. Száz éve halt meg az angol Malt hus pap is, a mai britheontrol-mozgalom őse. Száz éve született Mendelejem, a hírneves orosz vegyész, Lubbock angol őstörténész s főként Ernst Haeckel, a monista világszemlélet atyja. A művészek közül 400 éve halt meg Corrégio és 100 éve született az amerikai Whistler és a francia Degas. * Ötven éve haltak meg a magyarok közül Frankenburg Adolf, az első modern magyar hírlapszerkesztő, Bókay János, a gyermekgyógyász, Horváth Cyrill, a bölcselő. A külföldiek közül: Baskírcsev Mária (ki gondolná, hogy már ötven éve porlad ez a hallatlanul mai leány?!), Alfred Brehm, az állatvilág kolumbusza, Heinrich Laube, a dramaturg, Hans Makart, Ferencz József házi Rubense, Smetana, a máig is divatos cseh zeneköltő, Emanuel Geibel, a poéta, és a két filológus: Müllenhoff és Lanrot. Ötven évesek lennének, ha időnek előtte el nem hullottak volna a világháború zivatariban: Gyóni Géza, és Orbók Lóránt, a spanyol irodalomban Orlando Azertis néven egyhamar népszerűvé lett magyar író. ötven évesek lesznek 1934-ben Panaitstrati, Max Brod, Lion Feuchtranger és Georges Duhamel. A magyar ötvenévesek gazdag sorából említsük meg Kádár Lehelt, Enyvvári Jenőt, a Fővárosi Könyvtár lelkes bölcselő-igazgatóitt, Szimonidesz Lajos vallástörténészt, Laczkó Gézát, Kárpáti Aurélt és Süle Antalt, a magyar újságírás három erős oszlopát. Néhány jeles magyar írónő, művésznő és női politikus is jövőre tölti be ötvenedik évét, neveiket azonban érthető okokból el kell hallgatnunk. .. II.