Magyar Pedagógia 68. (1968)
1968 / 1. szám - LADÁNYI ANDOR - PÁLMAI KÁLMÁN: "Új időknek titkos munkása" – emlékezés Király Györgyre
110 LADÁNYI ANDOR—PÁLMAI KÁLMÁN „ÚJ IDŐKNEK TITKOS MUNKÁSA” - EMLÉKEZÉS KIRÁLY GYÖRGYRE* „Új idők titkos munkásainak nevezte Király György azokat a magyar tanárokat — írta Révay József 1922-ben —, akik az oly gyakori értetlenség s a hivatalnoki tanítás kopár sivatagjában, avatag utasítások és főigazgatói rendőrködés bilincseibe verve, tudtak és mertek életes oázist teremteni maguk körül s ... új szempontokat, életet és lelket (új időknek új dalait) vittek be a beteggé rokkant középiskola dohos falai közé.” Az „új idők titkos munkásai” közé tartozott Király György is, a magyar progresszió kiemelkedő képességű, bátor, gerinces — és csaknem teljesen elfeledett — harcosa. Nevét ma már —a haladó mozgalmak veteránjain és az irodalomtörténészek többé-kevésbé szűk rétegén kívül — sajnálatosan kevesen ismerik.12 Ezért e cikk keretében e hiányt szeretnénk — legalább részben — pótolni, ismertetve Király György életútját, közoktatáspolitikai és pedagógiai nézeteit, valamint az irodalomtanításra vonatkozó gondolatait.3 I. Király György életútja Király György 80 évvel ezelőtt, 1887-ben született. Apja katonatiszt volt. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, ezt követően a budapesti bölcsészeti karra iratkozott be, magyar—német—latin szakra. 1909-ben doktorált, majd középiskolai tanári képesítést szerzett. Az egyetemen tanulmányaira Riedl Frigyes és Katona Lajos gyakorol döntő hatást, tudományos érdeklődése egyre határozottabban az összehasonlító irodalomtörténet felé fordul. Az egyetem elvégzése után a belvárosi főreál Révay József: „Új időknek titkos munkája.” (Nyugat, 1922. 669. 1.) — Cikkünk azonos címét Révay József szíves beleegyezésével választották. Király György pályafutásával, munkásságával a felszabadulás után mindössze két tanulmány foglalkozott: Bóka László Király születésének 75. évfordulója alkalmával tartott kitűnő és megragadó előadása (Bóka László: „Király György emlékezete.” Válogatott tanulmányok. Bp. 1966. 553—588. 1.), valamint „A budapesti Eötvös József Gimnázium centenáris emlékkönyve” (szerkesztette Donászy Ferenc és Kollár József. Bp. 1954. 18—19., 24., 79—83. 1.). — Tanulmányunk megírása után jelent meg a Népszabadságban Trencsényi- Waldaffel Imre megemlékezése Király György születésének 80. évfordulója alkalmából. (1967. december 2.8. 1.) E rövid megemlékezés a lap sokszázezer olvasójával ismertette meg a magyar progresszió e bátor harcosának nevét, jelentőségét. E cikknek természetesen nem lehetett célja Király György életrajzának részletes tárgyalása, irodalomtörténeti, kritikai, publicisztikai, műfordítói stb. tevékenységének beható elemzése. Úgy véljük, hogy irodalomtörténészeink már nem zárkózhatnak el sokáig e feladat elvégzése elől; az 1918—19. évi forradalmak, valamint Király György halálának közelgő 50. évfordulója talán alkalmat nyújt számukra e régi adósság törlesztésére. — V. ö. : Bóka László: I. m. 554—555. 1. * Az I. és II. fejezet Ladányi Andor, a III fejezet Pálmai Kálmán munkája.