Magyar Shakespeare-tár 3. (1910)

1910 / 1. szám - Értekezések - Ferenczi Zoltán: Shakespeare és Petőfi

Shakespeare és Petőfi. Ugyanis mialatt Pesten a piaristák gimnáziumában 1834/35-ben a II. középosztályt végezte (az 1833/34. iskolai évet ugyanitt az evang. gimnáziumban járta), tudjuk, hogy a szinházak körül ólálkodott. Ez volt színészi szenvedélyé­nek első ébredése. Ebben az időben, mint az egykorú lapok­ból könnyű meggyőződni, Shakespeare világhíre már nálunk is annyira megállapodott volt, hogy róla mint természetes, köztudomású dologról beszéltek. Erről tehát a serdülő gyer­meknek természetszerűleg tudomása volt. Nem tudtunk-e mi is a nagy brittről egyet-mást ily korunkban, sőt nem olvas­tuk is már egyik-másik darabját? Az igaz, hogy ez nekünk inkább kezünk ügyében­ volt, de már akkor sem volt lehetetlen. E mellett Shakespearenek rövid életrajzát olvashatta a mohón ismeretre vágyó gyermek már akkor is pl. a közhasznú ismeretek tárá­ban. A Honművész 1834. 9—11-ik számában (jan. 30-ikától febr. 6-ikáig) olvashatta s bizonyosan olvasta is a Shakespeare-ünnep Stratfordban 1869. szept. 6-ikán czímű három számra terjedő közleményt. Bizonyára kezében járt, vagy kirakatban látta a költő síremlékének rézmetszetű képét, mely épen akkor jelent meg s Miller pesti könyvárusnál kapható volt híres feliratával, melyet akkor valaki így for­dított magyarra: Jézus nevére, jó barát! Ne bántsd e sírnak hű porát. Üdv­annak, e követ ki tiszteli; Átok reá, ki megfertőzted. De ezek mellett ebben az időben a fővárosban két szín­ház volt. A magyarok Budán és olykor a német színházban Pesten játszottak, a németek Pesten, a maguk rendes színházá­ban. A magyar színházban 1833 augusztus 3-ikán egy u. n. egyveleg keretében Kántorné Macbethből a királyné álom­jelenetét adta a Döbrentei fordításában. Ezt, ha az időt nézzük, a serdülő ifjú aligha látta, mert nyárra esett. De nem láthatta-e 1834 február 19-ikén a német színházban azt a nevezetes Hamlet-előadást, melyen a híres, különben magyar­­országi származású Katzianer adta a czímszerepet és Ger­­lachné Oph­eliát? Ugyancsak Pesten volt, midőn 1834 május 24-ikén aránylag kevés néző előtt Bauer kisasszony Júliát adta

Next