Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)

1847-08-01 / 5. szám

MAGYAR SZÉPIRODALMI SZEMLE. KIADJA A KISFALUDY-TÁRSASÁG. Pesten august. 1. 1847. 5. sz. Kisfaludy-Társaság étlapjai. I.—VI. kötet MDCCCXLI.—XLVI. Az „Oesterreichische Blätter“ idei 121—132 számaiban is­mertető, egyszersmind bíráló czikk jelent meg a Kisfaludy-Tár­­saság Évlapjainak hat kötete felett, melyből ezennel kiválasztva adjuk azt, mi a Társaság történetén s az Evlapok kisebb külön nemű és tárgyú czikkein kívül egyenesen az aestheticára tar­tozik. — 1. kötet: „A dráma hatása a nemzet életére , és literaturánk drámaszegénysége,“ pályairat Tarczy Lajostól. Szerző a drámát a lyrica és epica belső egységének nevezi, így eredetét fölcseréli annak lényegével, miért ez utolsónak határozatlannak kell ma­radni előtte; hasonlóul jár az úgynevezett ideal felfogással a drámában, mit még eddig sehol sem tudtak világosan körülírni. Ha ő a dráma hatását a lelkesedésben keresi, és elismer kétféle hatást: olvasásit és előadásit, nem eléggé elismerhető módon el­szakad más ál­kriticusainktól, kik hogy el ne ejtsék a franczia iszonydrámát, még egy harmadik hatást, a színpadit is fölveszik, s ezt czélul állítják fel, mint érdemest a jók verítékére. Oly igaz, mint feljebbi osztályozása azon kijelentés is, hogy a dramaturgnak nem kell pusztán a képzelődésre támaszkodnia, hanem átgondolva és öntudattal munkálkodnia. A drámának az élet nemesítésére fel­hozott, hatféle befolyása között, melyek : 1. az érzelmi élet ne­mesítése , 2. nyelvmívelés, 3. szellemi szükség ébresztése, 4. jellemképzés, 5. cselekedetre gerjesztés , 6. polgári viszonyaink nemesítése, s a harmadik, mint fő czélja minden műdarabnak, egyáltalán nincs világosan kifejezve, s annak igy kellene állani: „kielégítése a tiszta aestheticainak az e­mberbenmikor a többi hatás nem nézendő máskép, hanem ha ennek az egynek alá ren­delve. De hogy szerző e ponttal kevéssé van tisztában, mint a 3. pont alatti nyilatkozásból látszik, bizonyítja ott, hol tovább szól

Next