Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)

1847-11-21 / 21. szám

MAGYAR SZÉPIRODALMI SZEMLE. KIADJA A KISFALUDY-TÁRSASÁG. Pesten nov. 21. 1847. 21. sz. A NÉPMESE MAGYARORSZÁGON. II. Erdélyinél, Gaalnál és Schottnál csak négy, azon köl­­tészi nemet megközelítő, mesét találok, melyet a rómaiak a szó szigorúbb értelmében fabulának neveztek, és mely a németeknél a Fabel vagy Thierfabel név alatt ma is ismeretes. Megközelíti pedig az érintett négy mese e nemet azzal, hogy abban a szán­dék: erkölcsi tanítást nyújtani bár magában elég világos, még sincs oly egyenesen kimondva, mint a művészi mesében; más oldalról pedig e nemtől a mieinket a naiv és szádéktalan jellem­zési czél távolítja el. Magyarország lakosainak e nembeli sze­génysége még feltűnőbb , midőn e négy mesében sem találunk, az egyetlen oláh mesén kivid eredeti elemre, melyet már má­sutt nem láttunk volna; igy nevezetesen a négy közt a legsike­rültebb, Gaal Világ háldja (der Weltsohn 11. sz.), elvitázhatlanul és tö­kéletesen keleti jellemű és eredetű, bár nem vagyok képes az eredetit idézni. Éi­sz állításomon kételkednék, véleményem al­aposságáról meggyőződnie hasonlítsa össze mesénket Bechstein „Das Maeuskein Sambar“ (70. sz.) „Der Mann u. die Schlange“ (71 - sz.) „Der Hause u. der Fuchs“ (72. sz.) és „Die Lebensge­schichte der Maus Sambar“ (73. sz.) czimü meséivel, hol még az állatok nevei is keletiek; hasonlítsa továbbá össze Gaal mesé­jét az Ezer egy éjszakai „A halász és a genius“ czimü mesé­nek kezdetivel, mely csak idomban más, de egyre megy a mi­enkkel. Esen mesében t. i. egy munkájából haza térő paraszt egy kígyót talál nehéz kő alatt, mely a kígyót majd­nem agyon szorította. A kígyó a munkásnak esdekel szabadítja fel őt a kő alól, és neki hála fejébe ígéri azt, mit a világ nagy jótéte­ményért fizetni szokott. A kígyó megszabadíttatván, munkásunkat 21

Next