Minerva 16. (1937)

1937 / 1-5. szám - Kerkes Sándor: Schopenhauer, Petőfi és Meltzl Hugó

NIETZSCHE 57 tanulmányait a besztercei evangélikus gimnáziumban fe­jezte be.* Magyar érzéssel itthon telt meg lelke, németországi tanul­mányai során pedig megérlelődött benne valami ,,általános­nak“, „örök emberinek“ tisztelete. 1864-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait Lipcsében, ahol két évet töltött. Eb­ben az időben volt a lipcsei egyetem hallgatója Nietzsche is, aki szintén ekkor kezdett a filozófiával behatóbban fog­lalkozni. Eddig a zene és a költészet érdekelték elsősorban. Ilyennek ismerhette meg őt Meltz, ha találkozott vele, de semmiesetre sem látta meg benne a későbbi nagy filozófust, írásaiban ugyanis — bár személyes kapcsolataira mindig ki szokott térni — sehol sem utal Nietzschevel való ismeretségére. Tanítványainak azonban gyakran említette diákéveivel kap­csolatban Nietzschének Petőfi iránt való őszinte rajongását és Petőfi dalaira játszott közkedvelt zongorarögtönzéseit.­ Mindketten hallgatták Rudolf S­e­y­d­e­­ előadásait Schopen­hauer filozófiájáról és mindkettő számára Schopenhauer műve „Die Welt als Wille und Vorstellung“ a lipcsei tartóz­kodás legfontosabb élménye maradt.6 Benső barátság fűzte Meltzlt Heidelbergben Eötvös L­ó­r­á­n­d báróhoz.7 Az ő révén ismerte meg Eötvös József „Gondolatai­­t, ezek igen megragadták. Br. Eötvös Lóránd adta neki ajándékul azt a Petőfi-könyvet atyja aláírásával, mely lelkesedését Petőfi iránt még inkább fokozta: „A heidel­­bergi egyetemen juttatta Sándort tanítványának kezébe a 5 Bartók György: A serdülő és az ifjú Nietzsche. Budapest, 1935. 6. 1. — Fölmerülhet a kérdés, vájjon Nietzsche nem Meltzl révén ismerte-e meg Petőfit? Erre határozott nemmel kell felelnünk. Nietzsche Petőfi-szeretete korábbi keletű, már 1862-ben bejegyezte naplójába: „Pe­tőfi kennen gelernt“. Bartók György, ki maga is Meltzl tanítványa volt, bővebben tárgyalja ezt a kérdést tanulmányában.­­ Nietzschet már 1869-ben a baseli egyetemre hívták meg rend­kívüli tanárnak. 7 V. ö. Farnos Dezső: Meltzl Hugó emlékezete. „Erdélyi Lapok", Kolozsvár, 1910. febr. 1. sz. 8 Sándor Mózes a kolozsvári unit. gimn. tanára, v. ö. fentebb.

Next