Pszichológia 22. (2002)
2002 / 4. szám - TANULMÁNYOK - BORGOS ANNA - KENDE ANNA - CSABAI MÁRTA - ERŐS FERENC - SZILI KATALIN: Testbe ágyazott ideálok : Diskurzusok az ideális, a természetes, a mesterséges és az elutasított testről
rendelkezési joga saját testük felett, milyen imágók és fantáziák alakítják a saját testről és a másik testéről alkotott reprezentációkat. Ezek a kérdések abból a szempontból is lényegesek, hogy a társadalom hogyan viszonyul a testileg stigmatizált vagy az úgynevezett „fogyatékos” emberekhez (vö. Rattansi és Westwood, 1994; Larrain, 1994; Csabai és Erős, 2000). A jelenkori társadalmi és politikai diskurzus morális pánikja nem véletlenül választja a testet, a társadalmi kohézió, a differenciáció és a konfliktusok szimbólumát a veszély és az aggódás metaforájaként. A társadalmi válságok idején, amikor a domináns identitásformák és „testek” (a hatalmat birtokló és a szimbólumot manipuláló csoportok) fenyegetetté válnak, nagy valószínűséggel megjelenik a test határainak fenntartásával és tisztaságával kapcsolatos aggodalom (Douglas, 1980). Ennek megjelenési formái igen változatosak, attól a szándéktól kezdve, hogy különböző országok megvédjék magukat a bevándorlók, menekültek stb. képében jelentkező „idegen testektől”, egészen az intellektuális diskurzus megtisztítására tett törekvésekig. A kirekesztés és konfliktus ezen formái nem csupán a „külső” ellenséggel szembeni védekezésben nyilvánulnak meg, hanem kellemetlen érzéseket, szorongást ébresztenek a domináns „testen” belül is (Csabai és Erős, 2000). A kutatás célkitűzései és módszere Felmérésünk célja az identitás,, testi keretbe” helyezett megnyilvánulási formáinak, reprezentációinak feltárása volt. Empirikus vizsgálatunk a test és az identitás problémáit hozta összefüggésbe a jelenkori magyar társadalom működésének bizonyos mozzanataival és a kultúra, a fogyasztói társadalom és a tömegkommunikáció, illetve az információs társadalom hatásaival. Kérdésfelvetésünk szorosan kapcsolódik a hazai szociálpszichológia azon törekvéseihez, hogy a rendszerváltás utáni magyar társadalomban kibontakozó identitáskonfliktusokat és azok szociális reprezentációit a nemzetközi trendekkel összhangban vizsgálja; ezenkívül szoros szálak fűzik a Nyugat-Európában jelentős fejlődésnek indult és Magyarországon is lassan meghonosodó „cultural studies” irányzatához, amely a pszichoanalízis és a szociálpszichológia eredményeit is integrálva a tág értelemben vett kultúra legújabb jelenségeit tanulmányozza. A többlépcsős kutatás keretében azt kívántuk megvizsgálni, hogy a testtel kapcsolatos szociális és kulturális reprezentációk hogyan fogalmazódnak meg az ezredvég magyar társadalmában és a kultúrában, s mindez hogyan tükröződik a jelenkori „testpolitika” néhány kiemelt területén: az egészség, a divat, az életmód és a nemi identitás vonatkozásában. Fel kívántuk tárni továbbá, hogy a testtel kapcsolatos reprezentációk szerveződését miként befolyásolja a fogyasztói kultúra, s ezek a reprezentációk miképp szolgálják az identitás kereteinek, határainak létrehozását, megszilárdítását, átjárhatóvá vagy átjárhatatlanná tételét. Ez utóbbi gondolat szorosan kapcsolódik azon vizsgálati kérdésünkhöz, mely a testet a kire